Egy részecske egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, időszerű tartoményban.
Az időszerű világvonalának az ívelemnégyzete invariáns. c=1.
Ez a sajátidő:
(1)
megszorozzuk ezt az összefüggést a hányadossal, ahol m a nyugalmi energia - avagy a nyugalmi tömeg (az anyagi pont energiája amikor az impulzusa nulla- ezt kinevezzük fizikai állandónak, akkor tehát a hányados is invariáns).
(2)
az idődilatáció képletéből adódik a
az tagnak a fizikusok az energia nevet adták, a második tagnak az impulzust.
Látszik, hogyha a v tart c-hez akkor az energiája a részecskének nagyon nagy lesz, hiszen a gyök alatti kifejezés
nagyon kicsi lesz.
A képlet jobb oldala a energia-impulzus négyesvektor hosszának négyzete és invariáns, hiszen így építettük fel.
Ha a (2) képletbe a mozgó részecske rendszerében vagyunk, azaz a dx=0 és a dt=dtau, adódik az m=E (mc=E, ha c-t is odaírjuk) egyenlőség, ami energia.

Készítettem egy ábrát. A K rendszerhez képest K' rendszer 0.9c sebesseggel halad. th(chi)=o.9-
Berajzoltam a oE tengelyre egy rövid fekete vastag vonalat (m=E), ami a nyugalmi energiája a részecskének, hiszen ebben a rendszerben az impulzusa nulla.
A vastag piros vonal a oE' tengelyen az energiája a részecskének az K'-ben. Jó nagy. Az ábra csal, valójában 2.3-szer nagyobb a részecske energiája a K'-ben mind a K-ban. Ha a oE' tengely szöge közeledik a 45 fokhoz (azaz v majdnem eléri a c-t), az energiája a részecskének tarta a végtelenhez.