Tömegnövekedés, szabad mozgás

[BG92]

Sziasztok!

Én 2 egyszerű kérdést szeretnék feltenni Nektek.

Elkezdtem bogarászni régebbi egyetemi füzeteimet, és az egyik DGy által tartott előadás (Specrel 2.) jegyzetében ráakadtam valamire, amin megakadt a szemem.
A szabad mozgást úgy definiáltuk, hogy olyan mozgás, amelynek orbitja szabad csoport. Ez csak egy zárójeles kis megjegyzés volt, azonban engem érdekelne, hogy tulajdonképpen hogyan is kéne értelmezni ezt a definíciót.

A másik pedig az ún. tömegnövekedés végérvényes eldöntése számomra. Amikor megcsináljuk a specrel dinamikáját és kiszámoljuk szabad részecske mozgását (hatás stb.), akkor egy olyan eredményt tudunk kierőszakolni, amely így néz ki: . Ez ugye azt mondaná, hogy ahogy a sebesség nő, úgy nő a részecske tömege is. Azonban ez csak szabad részecskére vonatkozik, amelynek sebessége konstans, szóval a tömege nem változik.

Azonban induljunk ki a következő mozgásegyenletből, ahol a tömegre nem kötjük ki hogy állandó legyen:


Elvégezzük a deriválást, beszorzunk -val, és kapjuk:



Tovább alakítjuk:



Ebből:



Azonban

Emiatt:



Ami megjelent, az egy projektor, a sebességre merőleges altérre vetít.
Az eredmény az, hogy egy erő megváltoztatja a részecske tömegét.

A fenti egyenlet a négyeserő munkája, és elvileg ez a négyesmunka megváltoztatja a test tömegét mozgása során, kivéve akkor ha az erő elektromos eredetű. Végső soron Higgs is ezt építette bele a részecskefizikába, ahol az erő helyére a potenciál gradiensét írta be.

Tehát akkor azt szeretném kérdezni, hogy mi a helyzet ezzel a tömegnövekedéssel? Akkor mégis van tömegnövekedés olyankor, amikor valami erő hat a testre és munkát végez rajta? Sajnos rég foglalkoztam már a relativitáselmélettel.

Köszönöm előre is.

[BG92]

A születési évszámom utolsó 2 számjegyét jelenti. Miért kérdezed?

[dgy]

[BG92]

Köszönöm szépen, most már összeállt a kép - mert a füzetemben elég összecsapottul írtam ezt a részt.

Azt még meg tudnád mondani kérlek, hogy az 1. kérdésemben szereplő kacifántos definíció a szabad mozgásra mit jelent pontosan? De inkább az a gyanúm, hogy én értettem félre valamit. Szeretem a csoportelméletet, de ezt nem tudom összerakni, és sajnos az interneten sem találtam róla semmit, sőt még a physics.stackexchange -en is megkérdeztem a múltkor, de nem tudták megmondani.

[dgy]

[BG92]

Köszönöm szépen, nagyon érdekes ezt ilyen irányból is megközelíteni.

[szabiku]

[api]

[szabiku]

Próbáltam keresni a neten erről bármi valamit, képletekben vagy használható példában írást, hogy elemezzem, de csak néhány szóbeszéd bukkant mindig elő, és azok is mind DGY felé vezettek csak.
Egyszerűen az egyetlen használható forrásom ezzel kapcsolatban a Novobátzky Relativitáselmélet könyve, és abban benne is van, nem egyszerű a téma, de jól átrágtam magam rajta az elmúlt időben, és tisztán erre jutottam.

A speciális relativitáselmélet mechanika keretén belül forgott fent kérdésesen ez a dolog, mégpedig elég konkrétan.
A Higgs-mechanizmus egy azon nagyon kívül eső dolog, hiszen az a részecskefizikai kvantumelmélethez kapcsolódó mértéktérelméleti dolog, csak persze a téridő szerkezet a egyezik a specrellel, de akkor is más az egész.

[api]

A Novobátzky effektus tudomásom szerint a pontmechanikában is előjön, ha a tömegpontra nem csak elektromágneses mező hat. Mert a ma ismert erők közül egyedül az EM mező négyesereje áll mindig merőlegesen a négyessebességre. Következésképp ezek az egyéb erők nem csak a gyorsulást, hanem a tömeget is befolyásolják. (A négyesgyorsulás persze minden esetben merőleges a négyessebességre.) Ez a befolyás játszik szerepet a Higgs mező tömeggeneráló mechanizmusában is. De a Novobátzky effektust hiába keresed Novobátzkynak "A relativitás elmélete" c. egyetemi tankönyvében, abban nem szerepel.