Asztrobiológia

[karit]

Michael Chrichton: Az Androméda törzs


Ha horror is ér:
The Blob


A 19-es Galaktikában olvasható: Bill Brown: A csillagkacsák (Göncz Árpád)

[dgy]

Kedves Tuarego és Karit,

nagyon köszönöm!

Mindkét könyvet olvastam valamikor régen, de persze pont olyankor nem ugrik be, amikor szükség lenne rá...
Fel fogom használni őket holnap.

Még egyszer köszönöm!
üdv
dgy

[simplyGuest]

[simplyGuest]

Sziasztok!

Mikor indítottam ezt a topikot akkor egyáltalán nem gondoltam bele, hogy mi lesz az élete azután, hogy esetleg megkapom a linkeket amelyekre vágytam. Az alapvető probléma az irányvonallal az az asztrobiológia - mint tudományterület - félreértelmezése. Én erre nem tértem ki, de DGY megtette helyettem - köszönöm - hogy leírta "nem légből kapott" tudományág. Viszont az asztrobiológia még annyira új terület és annyira kevesen művelik, hogy a köztudatba még mindig nem jelent meg se úgy mint a biológia, se úgy mint az asztronómia. Apropó asztronómia! Megeszem a kalapomat, ha az "utca embere" tudja a különbséget az asztrológia és az asztronómia a között! Az egy dolog, hogy mind a kettő csillagokkal foglalkozik, de a különbség a kettő között ég és föld!

Az asztrobiológiának alapvetően két fő csapásvonala van. Az élet - akár földi - kialakulásával kapcsolatos irányvonala, az szépen beleillik a kémia és a biológia mellé a sorba. Simán lehetne tanítani bármelyik egyetemen. Azt vizsgálja, hogy ugyan hogy alakult ki az élet a Földön? Mi volt a magja? Ennek egy kulcsfontosságú pontja volt az a kísérlet, amelyben laboratóriumban szerves anyagot sikerült előállítani elektromosság és olyan anyagok segítségével, amelyek az ősföldön megtalálhatóak voltak. Ezt tovább ne ragozzuk. Illetve lehetne, de most inkább váltok.

Az asztrobiológia másik nagy részterülete az az a rész amelyik a fórumon hevesen szétcincált nanofikció... ja nem bocsánat az teljesen más! (az se rossz de ezt majd máskor) szóval akarom mondani: a dokufikció filmműfajhoz közel áll. Egy filmműfajt aminek meg van a maga igen kevéssé ismert filmtörténeti háttere, nem nagyon kéne összemosni egy friss tudományággal, kérem! Annak ellenére sem hogy van közöttük kapcsolat. Tény hogy az asztrobiológiának ezen területéhez kell fantázia. De egy tudós ne ezzel kezdjen, mert lehet hogy elborzad és legyint: "Ez sci-fi! Mire jó az nekem? Semmire... Megyek cikket olvasni." Mire én: "Ne menj még! Kössz, hogy itt maradtál... Akkor most folytatom." Az asztrobiológiának fizikai, kémiai és biológiai alapjai vannak. Ki kötne bele valamelyikbe? És hogyan? És miért? Érdeklődve hallgatom! De csak egy másik topikban!Maradjunk a fizikánál, mert ez a fórum azért alapvetően mégiscsak fizikás ; - még ha volt is egy hamvában holt kísérletem arra, hogy hozzak egy kis biofizikai színt is bele - mi lenne ha változtatnád a G-t a Földön. Milyen szögben állna a lábad ha G csökken vagy G nő? Megtetted az első lépésed az asztrobiosz rögös útján. Aztán már csak az kell hogy válassz egy másik bolygót ahol kedvedre kísérletezhetsz tovább. Felőlem maradhatsz a Földön is, de minek? A másik bolygón kedvedre dolgozhatsz. Készíts olyan növényt ami nincs a Földön vagy mittom' én! Fotoszintetizáljanak az állatok! Játssz! Aztán mutasd be mire jutottál. De a mechanikát azért használd! Meg az evolúciót, meg a kémiát, mert azért azok annyira nem rosszak, lásd be. Én az evolúciót különösen szeretem. Meg Darwint aki szerencsétlen már hatezerszer megfordult a sírjában.

Az a baj, hogy az a sci-fi amely az elmúlt évek során legközelebb került a köztudathoz az az Avatar film Pandorája. Mi van a Pandorán? Gaia elmélet. Amivel a Földön illene foglalkozni. Szeretünk Lovelock! A nagyközönség filmen először találkozott a Gaiaelmélettel... de egy másik bolygón. Ez azért nem volt túl célravezető, valljuk be! De hát Cameron a Terminátor óta nem a célra vezetéséről híres. Ne is várjuk tőle. A Pandora lénye i nagyon meseszerűek de egy asztrobiológus ennél jóval többre képes. Hasoonlítsd össze a Pandorát az Aurórával!

Na jól van.

Az internet alapvetően kaotikus. Bármi amit találsz rajta kaotikus kezdve a fórumoktól a közösségi oldalakig. Lehet hogy ehhez kaotikus írók kellenek? Ki tudja? minden esetre aki nem kedveli a hozzászólásaimat ugorjon át rajtuk nyugodtan, én nem bánom. Akit meg érdekel bármelyik mellékvágány az kérdezzen... (Mi az a nanofikció? Ki az az Andrew Looney? Mi az a LonneyLabs? Ott kísérleteznek vagy hippiket képeznek? Mindkettőt? azt meg hogy?)

"Na csá!" Tron: Öröksg

[Tuarego]

Kedves simplyGuest!

Érdekesnek tartom ezt az asztrobiológia témát, de tudományos szigorúsággal való művelése szerintem meglehetősen nehéz.
Az a legfőbb nehézség vele, hogy túl sok azon (jelenleg) számunkra ismeretlen paraméter, amik esetén kialakulhat valamiféle élet az univerzum más helyein. Az "értelmes lények" kérdése pedig ennél is bonyolultabb.
Ahogyan én látom ennek a területnek a helyzetét, állandóan visszaköszönnek, ill. beszűrődnek az antropomorf és a mi földi körülményeinkre speciálisan jellemző dolgok. Már az exobolygó kutatást is átitatja az a cél, hogy a mi Földünkhöz minél hasonlóbb égitestet (s lehetőleg vízzel) találjunk, mintha csak ez lenne egyedüli záloga az életnek. Ezt a hozzáállást én meglehetős beszűkültnek tartom, ahhoz hasonlónak, ha mondjuk a Földön csak fotoszintetizáló (zöld színtestet tartalmazó) élőlények lennének, ezért csak a zöld színt tartalmazó exobolygókat keresnénk az élet után kutatva.

Gondolhatnánk, hogy a sci-fi regényekben és ilyen témájú filmekben találjuk meg azt fantáziadúsabb, szélesebb paraméter tartománnyal rendelkező lehetséges életformákat. Azonban leggyakrabban azt látjuk ezekben a művekben, hogy még az előzőeknél is jobban beszűkülnek bizonyos sémákba. Bár a szerzők megpróbálnak kitalálni valamilyen idegen élővilágot, ami elvileg más, mint a földi, de azért nagyon könnyű ezekben felismerni a földi analógiákat. A legbanálisabb megnyilvánulása ennek a beszűkült felfogásnak azonban kétségtelenül az, mikor az idegen bolygók "értelmes" lényeit humanoid (emberszerű) formában képzelik el, s ezen a legkevésbé sem változtat az, hogy egyszer zöldre (marslakók),másszor kékre (Avatar) festik ezeket a lényeket, vagy éppen dülledt szemmel látják el őket (Alien).

Elvétve azért akadnak figyelemre méltó, gondolatébresztő felvetések is, amik közül én kiemelném Stanislaw Lem Solarisát, ahol a bolygó felszínét egységesen beborító hullámzó, izgő-mozgó "óceán" élőlényként funkcionál. Érdekes és valóban tudományos megközelítéssel is mélyenszántó kérdéseket vet fel a Solaris esete. Minek nevezünk egy ilyen képződményt? Hogyan lehet megszólítani, hogyan lehet vele kommunikálni? Egyáltalán "értelmes" lénynek lehet-e nevezni? Az, hogy a könyvben Lem sem ad válasz ezekre a kérdésekre, mutatja emberi beidegződésünk korlátait, s mutatja azt is, hogy ezen a téren, vagyis az asztrobiológiában még mennyi kutatnivaló, végiggondolásra váró dolog van.

Én azt gondolom, hogy egy ilyen internetes fórum alkalmat adhat arra, hogy ezekről a kérdésekről a tudomány szempontjait előtérben tartva beszélgessünk.

Üdv.
Tuarego

[Banzai]

Ez érdekes..., a legtöbb ember így teszi fel a kérdést: létezik-e élet máshol az Univerzumban? Igen, vajon létezik-e? Szerintem nem ez az érdekes... tegyük fel létezik, valószínű létezik, vagy nem.. nem annyira érdekes...nagyon nagyon leegyszerűsítve az élet egy energetikai folyamat (egy új definíciós alapon akár a csillagok is tekinthetők élőlénynek).
Ennél a kérdésnél szerintem sokkal érdekesebb és sokkal többet mondó az: létezik-e intelligencia máshol az Univerzumban? Szerintem ez a kulcs... olyan intelligencia, amely vizsgálja, modellezi, tanulmányozza és TUDATOSAN BEFOLYÁSOLJA az univerzumot és annak jövőjét.
A választ senki sem tudja jelenleg. A nagy számok azt mondják nyilván létezhet.., de mi van akkor ha a Föld nyerte a lottó ötöst.., mi van akkor ha 1000x1000 paraméter szerencsés együttállása esetén alakul ki az általunk ismert intelligencia? Mi van akkor ha a kialakulás esélye 13,7 mrd év alatt 10 a mínusz századikon?
Mekkora evolúciós nyomás kell ahhoz hogy adott faj még éppen ne pusztuljon ki, de ennek a nyomásnak a hatására intelligenssé evolválódjon? Jó kis vitaindító..

[Tuarego]

Szerintem mindkét kérdés eléggé érdekes, nemcsak a földönkívüli intelligencia, hanem a földönkívüli élet kérdése is. Egyébként e két dolog nem független egymástól.

Természetesen kisebb az esélye az intelligens létformák létrejöttének, mint magának az élet megjelenésének, de azért én azt erős túlzásnak tartom, hogy 10 a mínusz 100-adikon lenne az esélye az intelligencia kialakulásának.
Ez egyébként ellentmondana az eddigi ismereteinknek is, s ha ilyen ritka esemény lenne, akkor a Földön sem alakult volna ki.
Az, hogy a Föld kérgének megszilárdulása után nem sokkal már megjelent a mikrobiális élet, az mutatja, hogy nem annyira kuriózum az élet kialakulása. Ha ezt továbbgondoljuk, akkor szerintem az áll közelebb az igazsághoz, hogy ha van elég ideje és a körülmények nem változnak elviselhetetlenné, akkor az élet – az evolúció révén – néhány milliárd év alatt "kitermeli" az olyan szintű intelligenciát, ami képes kozmikus kitekintésre. A magam részéről a legpesszimistább jóslattal élve is úgy gondolom, hogy a galaxisunkban lehet 10 vagy akár 100 ilyen intelligens rendszer is.

[Banzai]

[Banzai]

Kicsit indokolnám pesszimizmusomat:
Elég csak arra gondolni, hogy a 4 és fél mrd év alatt hányszor kialakulhatott volna az intelligencia, vagy mondjuk a vitatott kambriumi robbanás óta eltelt százmilliók évek alatt.. Vagy hogy ne menjünk messzire a számtalan fajra szétburjánzó dínók 165 millió év alatt nem tudták létrehozni. Azt gondolom az intelligencia megjelenése az élő rendszerekben nem törvényszerű. Az univerzum létezéséi idejének egy harmadát kitevő földi élet során billió X billió faj közül egyetlen egynél jelent meg olyan szinten, hogy az egy technikai civilizációhoz vezetett. 4,5mrd év alatt...egyszer.

Rengeteg olyan paraméter van amit nem ismerünk. Tudjuk, hogy legyen a csillag a galaxis lakhatósági zónájában, tudjuk, hogy a bolygó legyen a csillagrendszer lakhatósági zónájában, jó ha van egy fix pálya ami stabil, jó ha van egy hold (megfelelő nagyságú, megfelelő távolságban) ami a bolygót stabilizálja, legyen víz ne túl sok, legyen sok sok magasabb rendszámú elem, lehetőleg mindenből jó sok. Ezek az alapok amire még rájön rengeteg paraméter. És szépen szorzódnak az oddsok...

Egyet kiemelve ezek közül, pl tudjuk hogy a Naphoz hasonló csillagok több mint fele kettős vagy többes rendszerben tölti fősorozatbeli életének nagy részét. Ezzel le is feleztük a potenciális jó helyeket... Az is érdekes hogy a Kepler által megfigyelt új rendszerek sorban döntik meg az eddigi naprendszer kialakulási modelleket... tehát egyáltalán nem biztos, hogy a mi rendszerünk (kis kőzetbolygók közel, gázóriások távol..) nem egy ritka altípus egy reprezentánsa.

[Tuarego]