Van-e az információnak tömege?

[Rigel]

[liederivative]

Nem szeretnék beleszólni a vitába, csak néhány érdekesebb distinkciót, szakmai pontosítást szeretnék tenni.
Először, amit írtam a Hawking-Hartle-modellről (hogy Istenre nincs szükség Hawking szerint, és a világ milyenségének vizsgálata értelmetlen, mert nem volt kezdet, Big Bang, mert az idő tér-jellegűvé vált), hogy Hawking értelmezése hibás, igaz más kozmológiai modelleknél is, így az újra népszerű steady-state, vagy ciklikus modelleknél is.

Nagyon nehéz az Univerzum milyenségének okát vizsgálni, hiszen ahhoz képesnek kell lenni, hogy az Univerzumból "kilássunk", vagyis, ahogyan mondani szokták, téridőn kívüli perspektívát foglaljunk el (ellentmondásos a gondolat: a téridőn kívül nincs semmi, tehát térszerkezet sincs, a "kívül" szó használata is hibás (a régiek mondták már: a Semmi ellentmondásos) - akkor van valami értelem ebben a gondolatban? Többek szerint (60-as évek eleje) az emberi tudat ilyen "kitekintésre", a téridőből való kilépésre képes gondolkodási folyamataival (például, az amikor a téridőt absztrakt sokaságnak definiálni képes), mások szerint a világ és a tudat kauzális zártsága, azaz tisztán fizikai léte miatt ez lehetetlen (Benacerraf híres érve 1973-ból).

Megtehetjük, hogy anyagiasultság nélkül, pl. az absztrakt matematikai (vagy pl. teológiai) struktúrát már a Big Bang előtt létezőnek tekintjük (pl. a keletkező Univerzumokra valószínűséget értelmez egy előzetes matematikai létezés), gondolják is ezt (az Univerzum finomhangolása, a természetesen nem-matematikai istenhit), de akkor ezeknek az anyagi lét nélküli létezők milyenségének a magyarázata vetődik fel, mint megoldandó kérdés.

Még valami. Különbséget kell tenni az Univerzum szabálytalanság-típusai között (ezekről ugyanis jó sokat beszéltem). Az Univerzumban ugyanis lehetnek létezők (egyedi események, rendszerek, folyamatok), amelyek nem sorolhatók típusokba. Mondjuk, az elektron egy gyűjtőfogalom, ekvivalencia-osztály. De lehetne, hogy egy esemény csak egyszer jelenik meg a fejlődés során (pedig fontos!).
Ha egy univerzum az utóbbi, egyedi eseményekkel van tele, akkor mondhatjuk teljesen szabálytalannak, és értelmezhetetlenek a természeti törvények. Mert, ugye, pl. eseményekről beszélve, azok (feltevés szerint) nem sorolhatók fajtákba, így esély sincs a létezők típusairól (mint az elektron) szabályokat (törvényeket) kimondani. Egyszer történt valami, és kész.

Ha úgy gondolkodunk, hogy természeti törvények - még ha egymásnak ellentmondanak is - evolúcióban versenyeznek, az egy gyengébb káoszfogalom. Az univerzum ekkor ugyan szabálytalan, mert egyszer egy (valamiért azonos típusúnak tekinthető) rendszer így, máskor úgy viselkedik - ez a rá kirótt törvénytől függ -, de azután kiválasztódik egy sikeres törvény. Lehet, hogy volt elektron, de többféle törvény vonatkozott rá valaha (mielőtt az Univerzum homogén lett volna), és pl. EM-sugárzás keletkezett a nagy részéből (azokból az elektronokból, amelyek sikertelenül viselkedtek, kedvezőtlen törvények hatálya alá estek).
Amely elektronból nem keletkezett sugárzás (mondjuk), arra vonatkoznak a mai természeti törvények (utóbbiak maradtak fenn).
Persze, az elektron definíciója függ a rá vonatkozó törvényektől. Nem baj: akkor úgy fogalmazok, hogy pl. eseménytípusok, entitástípusok voltak, ezekre külön törvények vonatkoztak, és némely eseménytípus/entitástípus kihalt.
Az antianyag-aszimmetria ilyesmi: ki tudja, hogy az antianyagra, vagy más egzotikus anyagra milyen gazdag törvényszerűségek vonatkoznak még, azon túl, amit tudunk, de ezek a törvények pl. a kis mennyiség miatt nem mutatkoznak meg? Ha képtelenség lesz kellő mennyiségben előállítani egzotikus anyagokat, mondhatjuk, hogy a rájuk vonatkozó törvények "kihaltak" az evolúció folyamán.
A kihalt törvények, anyagok, eseménytípusok nem jelentenek különben absztrakt létezést (platonizmust), ha relativitáselméleti értelemben eternalisták vagyunk, vagyis a múltat és jövőt létezőként fogjuk fel (v.ö. becoming-probléma a specrel-ben).

[szabiku]

[liederivative]

[Idegfúzió]

[szabiku]

[Rigel]

[Nullstejn]

[Rigel]

[liederivative]