Köszönöm szépen a választ!
Egyfelől nagyon hasznosnak találom, másfelől szükségét érzem valamelyest pontosítanom a kérdéseimet.
Az első példában azt szerettem volna megcélozni, hogy vajon Occam elvét azért alkalmazzuk, mert valószínűbb hogy helyes, vagy igaz az egyszerűbb elmélet, vagy pedig erről nincs szó. Esetleg nem igazabb és nem helyesebb az egyszerűbb elmélet, hanem egy módszertani utasítással van dolgunk, amely segít az elméletek módszeres továbbfejlesztését? A két érvelés természetesen nem zárja ki egymást, de vajon egyaránt helytálló érvelések? A válasza végén utal rá, hogy metodológiai utasításként tekint az elvre, de ebből még számomra nem következik, hogy a "valószínűbb az egyszerűbb elmélet" érvelés megállja-e a helyét, vagy sem.
A második példában valóban nincsenek "elméletek". Legyen az egyik elmélet "a tudomány mai állása szerinti összes elfogadott, működő tudományos elmélet". Legyen a másik elmélet ugyanez, kiegészítve egy entitással, amelyik valamilyen magyarázatot ad az univerzum keletkezésére. Összevethető-e most ez a két elmélet, használható-e rájuk a borotva-elv?
Remélem sikerült pontosítanom a két kérdést, vagy kérdéskört. Természetesen elfogadom, hogy ezekre nincs egzakt válasz, de érdekelne hogy a felsoroltak közül általában mely érveknek van igazi súlya.
