Dávid Gyula kérdések

[kerdezo]

Köszönöm szépen a választ!

Egyfelől nagyon hasznosnak találom, másfelől szükségét érzem valamelyest pontosítanom a kérdéseimet.

Az első példában azt szerettem volna megcélozni, hogy vajon Occam elvét azért alkalmazzuk, mert valószínűbb hogy helyes, vagy igaz az egyszerűbb elmélet, vagy pedig erről nincs szó. Esetleg nem igazabb és nem helyesebb az egyszerűbb elmélet, hanem egy módszertani utasítással van dolgunk, amely segít az elméletek módszeres továbbfejlesztését? A két érvelés természetesen nem zárja ki egymást, de vajon egyaránt helytálló érvelések? A válasza végén utal rá, hogy metodológiai utasításként tekint az elvre, de ebből még számomra nem következik, hogy a "valószínűbb az egyszerűbb elmélet" érvelés megállja-e a helyét, vagy sem.

A második példában valóban nincsenek "elméletek". Legyen az egyik elmélet "a tudomány mai állása szerinti összes elfogadott, működő tudományos elmélet". Legyen a másik elmélet ugyanez, kiegészítve egy entitással, amelyik valamilyen magyarázatot ad az univerzum keletkezésére. Összevethető-e most ez a két elmélet, használható-e rájuk a borotva-elv?

Remélem sikerült pontosítanom a két kérdést, vagy kérdéskört. Természetesen elfogadom, hogy ezekre nincs egzakt válasz, de érdekelne hogy a felsoroltak közül általában mely érveknek van igazi súlya.

[kerdezo]

Tisztelt Dávid Gyula úr!

Occam borotvájával kapcsolatos kérdésemre érkezett válasz, de mindentől függetlenül az Ön személyes véleménye továbbra is érdekel. Természetesen amennyiben nem érzi úgy, hogy a kérdés az Ön szakterületéhez kellőképpen kapcsolódna, úgy elfogadom, semmi esetre sem szeretnék erőszakosnak tűnni - csupán jelezni szerettem volna, hogy számomra sokat jelent, ha valami az Ön szájából hangzik el, mivel láttam néhány kozmológiai előadását és - amennyire meg tudom ítélni - az Ön tudása és általános rálátására a Tudomány egészére igazán kimagasló.

Barankai urat nem ismerem, de megjegyzem, hogy semmi esetre sem szeretném ezzel az ő hozzáértését alábecsülni, és ismételten köszönöm neki is a választ, amelyet ugyancsak hasznosnak találok!

[kerdezo]

Tisztelt Dávid Gyula úr!

Kvantumfizika témakörben volnának további kérdéseim, és előre is elnézését kérem, ha nem sikerül pontosan megfogalmaznom azokat.

Korábbi válaszában említette, hogy a kvantumelmélet deklaráltan univerzális elmélet. Másfelől úgy tudom, hogy a spontán dekoherencia jelensége bizonyos méretek fölött a kvantumos viselkedést megakadályozza. Ezen két gondolatot egymás mellé rakva adódnak az alábbi kérdéseim.

- Képesek vagyunk egy makrofizikai jelenséget a kvantumfizika eszközeivel leírni? Azonos eredményeket kapunk a klasszikus leírással?
- Jól tudom, hogy a makrojelenségek kvantumos működését rendre elrontja a dekoherencia? Ez a megfigyelés nem elegendő annak kijelentéséhez, hogy nem univerzális az elmélet?
- Einstein állítólag egyszer azt kérdezte Bohrtól, hogy vajon Bohr szerint csak azért van ott a Hold, mert megfigyeljük. Einstein az egész kvantumfizika ellen szánta ezt a megjegyzést, vagy csak az univerzalitása ellen, esetleg csak a koppenhágai értelmezés azon motívuma ellen, miszerint a megfigyelés hozza a határozott állapotba a megfigyelt objektumot? A tudomány mai állása szerint szüksége van a Holdnak rá, hogy megfigyeljük, vagy valami "megmérje"?

Előre is köszönöm a választ és ha nem sikerült világosan megfogalmaznom a kérdéseimet, vagy esetleg rosszak, akkor természetesen részleges, vagy érintőleges válaszoknak és javításoknak is nagyon örülnék!

[Idegfúzió]

Kedves DGY,
volna néhány kérdésem a mezőkről és az "üres" téridőről, amikről szívesen olvasnék pár sort Tőled (egyébként mástól is).
Remélem lesz időd legalább apránként egyre-kettőre, vagy esetleg kötegelt válaszra. Előre is köszönöm!

(1) Miért mondjuk azt, hogy a mező = "folytonos anyag"? Mely tulajdonságaik egyeznek meg?
(2) Van a mezőnek éles határa?
(3) Milyen különböző mezőket ismerünk és ezek között mi a lényegi különbség, lehet-e őket osztályozni, csoportosítani, vagy egyszerűen mind mások?
(4) Ha egy "korong" alakú mezőt meg akarok forgatni valamely tengely körül, akkor a tehetetlenségi nyomatékot ugyanúgy számolom, mint egy "anyagi" korong esetében?
(5) Van az univerzumot teljesen kitöltő mező? A Higgs mező ilyen? Más mindent kitöltő mező is van?
(6) Ha egy mező teljesen és folytonosan kitölt egy térrészt, akkor abba a térrészbe hogyan tud más anyag belekerülni?
(7) Ha az egyenes vonalú egyenletes mozgás relatív, akkor az egyenletes forgás miért nem az?
(8) Az általános relativitáselmélet alapján ha egy teljesen anyagmentes univerzumban megforgatok egy korongot, akkor abban ébrednek tehetetlenségi erők, érezhető/kimutatható a forgás vagy sem?

[srudolf]

Gyógyulást kivánok neki.

[Auróra]

[Auróra]

[dgy]

[dgy]

[dgy]