Nekem nem tűnik hitelesnek ez a kvantumradír, de megpróbálom értelmezni, a kevés hozzáértésemmel.
A második oldal (1) egyenlete igaz (tegyük fel), utána nem értem igazán!
Hogy azt állítom (1) igaz, még nem jelenti azt, hogy értelmi összefüggésben is van a vázolt kétréses kísérlettel (mert szerintem hiányos, és ezért/plusz rossz is...).
De most tekintsünk el ettől.
Az (1) egyenlet azt jelenti, hogy összead két hullámfüggvényt/vektort, és újra normáltá teszi.
Menjünk vissza általános iskolába.
Van egy egységnyi oldalú négyzetem.
Mennyi annak az átlója? Győk kettő.
Akkor képzeld el, hogy vektort jelent a két szomszédos oldala.
Azért mondtam négyzetet, mert ez a két vektor független egymástól, és ezért egymásra merőlegesek.
Azért mondtam egységnyi oldalút, mert ezek a vektorok (amik a hullámfüggvényt/valószínűségi amplitúdót jelentik ugye) egyre normáltak.
Azért mondtam, hogy nézzük ennek a négyzetnek az átlóját, mert összeadjuk ezeket a hullámfüggvényeket/vektorokat/valószínűségi amplitúdókat.
És azért osztunk gyök kettővel, hogy újra egyre legyen normálva az eredő hullámfüggvényünk/vektorunk/valószínűségi amplitúdónk, ami az egész rendszerünket leírja.
Talán így érthető, ahogy gondolom az egy per gyök kettőt az (1) képletben.
Mit mond még ez az egy per gyök kettő, amennyiben újra normáltá tesz??
Hát azt, hogy annak a két rész-eseménynek nincs közös állapota/összetevője/része.
Nincs olyan része az eredő hullámfüggvénynek/vektornak/valószínűségi amplitúdónak, ami a két összeadott komponensben azonosan szerepelne, mert azok az összetevők megkétszereződnének, és az eredő normálásához azokat kettővel kellene osztani, de minden összetevőt gyök kettővel oszt az egyenlet jobb oldala.
Tehát, akkor ebben sehol sincs olyan, hogy egy részecske mindkét résen átmegy.
Akkor, hogy a lópikulába lehetne is a továbbiakban ilyet kihozni belőle???
Az a kifejtés ami az (1) képlet után jön, egyelőre számomra értelmetlen.
Hogy a lópiklibe hozott ki ilyen keresztszorzatot, mint az a két tag??
Mindkettő azt jelenti, hogy az egyik állapot (ami a becsapódás előtt volt) az r-en keresztül (ami a becsapódott állapot) a másikba kerül (ami szintén a becsapódás előtti állapot), és fordítva.
Visszapattan az ernyőről a foton és a becsapódás előtti másik állapotába kerül, mintha a másik résen ment volna keresztül, vagy mi a fene??
Aztán jön az M, ami hatás nélkül megjelőli a fotont attól függően, hogy melyik résen ment át. Hmm... A rejtett paramétert beállítja, vagy mi a nyavaja??
Tovább már nem is elemzem... (két ketvektor félszimbólum összeszorzásával szerintem tenzort tesz egyenlővé vektorral...

)