Szerző: kristof weaver » 2019.03.22. 10:12
Kicsit utána olvastam és Apinak igaza van,a tömbuniverzum gondolata Hilary Putnam filozófustól származik.A tömbuniverzum,hogy eleve létezik egy univerzális egységes rend,feltételezem a kvantummechanika kizárja,univerzumunk leírásának ez csak egy jó közelítése.A hibája meg az,hogy pont egy relativisztikus univerzumban tesz állítást arra,hogy a most ontológiailag valós és ebből levonja azt a következtetést,hogy a jövő is valós,logikailag ha két óra elválik egymástól és többet már nem találkoznak értelmét veszti az a kérdés,hogy melyik siet vagy késik a másikéhoz viszonyítva,helyesebb az a megfogalmazás,hogy egymáshoz képest "szuperpozícióban" vannak.Olvasmányaimból nem állt össze a kép és itt jönne felétek az első kérdésem:kvantummechanika szempontjából nézve a téridő az a gravitációs mező,ami a különböző mezők közül csak egy,ami maga is fluktuál,nyúlik,összehúzódik,hullámzik stb és azért tapasztaljuk folytonosnak,mert a kvantumos részleteket nem érzékeljük benne?
Másik kérdésem visszatérve a dekoherenciára,ahogy olvastam eltünteti a klasszikus-kvantumos valószínűségek közötti különbséget,itt már nem"élőhalott macska" van,hanem már a doboz felnyitása előtt a környezetben milliárdnyi "megfigyelés" történik,a természet gyakorlatilag állásfoglalásra kényszeríti önmagát,molekulák,atomok,részecskék állandó ütközése által.A kvantumok magában a kölcsönhatásban válnak valósággá,ahhoz képest amivel kölcsönhatásba kerülnek.Például ha egy elektron nekicsapódik egy objektumnak,az objektummal kapcsolatos valószínűségi felhőjük összeomlik,így az elektron egy ponton valóságossá válik,de ez csak az adott objektumhoz viszonyítva van így és a többi objektumhoz képest ők továbbra is szuperpozícióban maradtak,egészen addig amíg nem lépnek kölcsönhatásba a többi objektummal is?És így nagyon leegyszerűsítve az univerzum térszerűsége ezeknek a bonyolult kvantummechanikai kölcsönhatásoknak a hálózata?
Az idő irányával kapcsolatban kérdésemben írtam,hogy a kezdeti feltételnek köszönhetően egy magas rendezettség,tehát alacsony entrópiából indult univerzumunk+az entrópia(termodinamika)+ a gravitáció(áltel),de akkor csak klasszikus folyamatoknak lenne köszönhető az idő iránya?Alain Connes szerint és ezzel kapcsolatban kíváncsi lennék a véleményetekre,erről valami olyasmit olvastam,hogy nagyon leegyszerűsítve a kvantummechanikai időszerűség a kvantumváltózók felcserélhetetlenségéből következik,az elektron példájánál maradva,ha egy elektronnak előbb mérik meg a helyzetét és azután a sebességét másképpen változik meg az állapota,mintha fordítva történt volna,tehát ha előbb konkretizálódik a sebesség és azután a pozíció akkor a részecskék állapota más módon változott volna,nem mindegy a sorrend,a fizikai változók meghatározásának sorrendje adja az időbeliség alapjait,végülis kvantummechanikai oldalról nézve tényleg ez indítja el az idő irányának a dominóját?
(mert így már érthetőbb lenne a kérdésemben szereplő Alice és Bob mérésének a kimenetele)
Válaszokat előre is kösz.