A kérdésed bonyolúlt.
Fontos dolog a biztonságtechnikában, hogy mennyit bír ki egy üvegfelület. A netten orosz tudósok foglalkoztak a kérdéssel behatóan, de a jegyzetükért kemény pénzt kell fizetni.
Még soha nem láttam olyat, hogy egy ablakon átmenne egy lövedék úgy, hogy azon csak egy lyukat üssön. Van egy udvara a törésnek, pontosan olyan, ahogy az általad belinkelt képen. Egy bizonyos sugarú körben, de nem föltétlenűl szimmetrikusan, sugárirányú repedések vannak. Ez azt jelenti, hogy a becsapodás energiájának egy része a sugárirányú repedésekre fordítódik, a repedések megállnak.
Ezzel a feltételezéssel, nekem teniszlabdára 800Joule mozgási energia jött ki a betöréshez (amit még el kell osztani elosztva o.55-tel), egy 4mm vasatag float (hengerelt) üvegre, ami egy 4ocm átmérőjű sugárirányú repedések vannak. Ez kb. 25om/s sebességű teniszlabdát jelent, ami lehetetlen, hiszen a legerőssebb adogatás 25okm/h körül volt mérve

. Az az érzésem, hogy a rugalmasági modulusa a float üvegnek nincs 5oGP, hanem inkább ennek a negyede- pedig mindehol 7oGP ír. Ha egyáltalán be lehet tőrni egy 4mm vastag üveget egy teniszlabdával. 1mm vastag üveg nem létezik, az iparban a 3mm a legvékonyabb amit gyártanak, de abból is lamináltat készitenek: a 3.1.3 duplexet. Vagy az üveges bútorajtókra szerelik.
Szerintem két fázisra kell lebontani a tőrést. Az első fázisban a labda eléri a üveg felületét. Elkezd deformálódni, aztán egy adott pillanatban elkezdi mozgatni az üvegfelületet is, ennek lesz egy másik, valamivel kisebb sebessége, mind a labdának, ami már közös.
Még egy gyakorlati részlet. A 16mm vastag távtartóval készített üvegszerelvényt, két 4mm float üveggel, 12oox12oomm méretbe gyártva, 4om/s körüli szélnél összeér.