Mekkora a gravitáció a Föld középpontjában? De miért?

[kovakaz]

Mekkora lehet a gravitáció egy galaxis középpontjában?

[Zsolt68]

[kovakaz]

[Zsolt68]

[G.Á]

[Zsolt68]

[kovakaz]

[Zsolt68]

Átgondoltam...
1. Első közelítésben vegyük úgy, hogy a Föld most a Nap körül kering.
2. Pontosabban a Naprendszer közös tömegközéppontja körül.
3. Igen ám, de közben a Nap is kering a galaxisban. Amíg a gravitáció ide érkezik (8 perc alatt), addigra a Nap már máshol van...
4. Tekintsük úgy, mintha ez utóbbi mozgás egyenes vonalú egyenletes lenne. Szóval a naprendszert jó közelítéssel tekintsük IR-nek.
5. Viszont a tömegközéppontot a bolygók is befolyásolják. Nem annyira a Föld vagy a Mars, inkább a gigászi Jupiter.

Hol is van a tömegközéppont?
Ha most itt megállnánk (megkapaszkodva valamiben), és egy függőónt lógatnánk "lefelé", az megmutatná a vonzási centrumot.
Na de a Nap távolsága 8 perc, a Jupiter pedig még messzebb van (főleg amikor a túloldalon jár).
Ebben az esetben már csak közelítőleg mondhatjuk, hogy a bolygók a közös tömegközéppont körül keringenek (sőt még a Nap is).
Nyilván ki lehet számolni egy adott konfiguráció tömegközéppontját matematikai értelemben. De ennek szerintem nem sok jelentőssége van.
A vonzási centrum viszont (a gravitáció véges terjedési sebessége miatt) nem csak időben, hanem térben is változik.

Ha jól emlékszem, DGy mintha azt mondta volna az egyik előadásában, hogy relativisztikus pont-mechanika nem létezik. Aztán áttért a hullám mechanikára.
Meg azt is mondta, hogy a spirálkarok megtévesztőek. Az ember azt hinné, hogy csak a karokban vannak csillagok. De nem.
A karokban fényesebb csillagok vannak, mivel a szupernova robbanások lökéshullálma terjed, ez összepréseli a szomszédos csillagokat és azok fényesebben ragyognak. (Egyébként ilyet már olvastam Teller Ede emlékirataiban, aki azt számolgatta, hogy rtg sugárzással hogyan lehet összepréselni a hidrogént.)

Aztán egy másik előadáson (sötét anyag) mutatott egy ábrát. A csillagok keringési sebességéből ki lehet számolni a vonzócentrum tömegét...
A spirálgalaxis anyaga viszont nem gömb. Szerintem nem lehet a gömbhéj modell alapján számolni a tömegét. Egy gömbhéj belsejében annak gravitációs hatása nulla. Viszont a szimuláció (amivel először próbálkoztam) azt mutatja, hogy ez egy körgyűrű esetén már nem igaz. (Talán algebrai úton is kiszámolom, de ezt ne vegyétek ígéretnek.)

A kérdésre visszatérve: fogalmam sincs, hogy a galaxis közepén mekkora a gravitáció.

[István]

Nem kell ennyire túlkomplikálni a választ szerintem. A gravitációt (a hétköznapi értelmezés szerint) mérni lehet és méghozzá nagyon egyszerűen, csak egy felfüggesztett rugóra és rá erősített súlyra van szükség meg valami mutatóra ami a rugó megnyúlását mutatja. Az én válaszom, hogy nulla a gravitáció minden esetben amit kovakaz kérdezett, ha eltekintünk a mikro- vagy nano gravitációtól amit a felhasznált tömegek saját maguk hoznak létre. Más a helyzet, ha valami erőhatással is számolunk, mint pl. a rakétamotor bekapcsolása vagy valami nyomás hatása egy-egy tömegre.
Példa: A Föld körül különböző magasságokban keringenek űrhajók, vagyis szabadesés állapotában vannak, (vagy lebegés, esetleg nyugalmi állapotában ha a motorok ki vannak kapcsolva, ahogy tetszik) akkor az űrhajósok a mikro-gravitációtól eltekintve súlytalanok. Az űrhajókat elhelyezhetjük bárhová akár egy galaxis középpontjába is de addig nem érhető tetten a gravitáció míg nem hatunk rá valamilyen erővel. A gravitáció csak illúzió! (szerintem) Másképp megfogalmazva geometria, mint ahogy már többen is elmondták itt a fórumon pl. DGY, Sanyi Laci stb. Ha valamiben mellélőttem akkor a hozzáértők majd remélem helyreraknak...
...egy halk megjegyzés: az a gyanúm, hogy a fényt (elektromágneses hullámokat) is valahogy, hasonlóan kéne értelmezni...

[kovakaz]