Kedves DGy, SanyiLaci, illetve minden fórumozó!
Új vagyok itt, jó olvasni ezt a fórumot.
A témához csak kevet tudok hozzátenni, és nem is biztos, hogy ez új.
SanyiLaci meglátása érdekes, mármint abban, hogy a bázis, és az izotrópia a fejünkből jön: izotrópnak akarjuk látni a világot, ezért izotróp módon írjuk le.
Pedig ez a hétköznapi tapasztalatainknak teljesen ellentmond, az, hogy állunk a Földön és a tárgyak egy irányba esnek, az ellenkező irányba meg nem, pont azt mutatja, hogy a világunk anizotróp elvileg: van egy irány, amely irányba teljesen máshogy viselkednek a testek, mint a másik irányba. De ha feltesszük, hogy ezt az anizotrópiát egy erő okozza, akkor máris izotróp minden, csak éppen van gravitációs erő az egyik irányban. Persze ekkor még Newtonnak kellett az a feltételezés a fejében, hogy a világunk euklideszi és izotróp.
Aztán ezt még inkább relaxáltuk, és elengedtük az euklideszi feltételt: ne legyen a világunk euklideszi, de legyen izotróp. És jött az áltrel, miszerint minden koordinátarendszer egyenértékű.
Igazából itt arról van szó szerintem, hogy van egyfajta esztétikai kívánalmunk a világot leíró egyenletekkel szemben: az egyenleteink legyenek izotrópok, ne legyen bennük kitüntetett irány, meg ne legyen bennük kitüntetett pont (a világ legyen homogén), mert akkor maguk az egyenletek biztosan több jelenséget tudnak leírni, mintha anizotróp/inhomogén formában fogalmaznánk meg őket. Mert az anizotrópia/inhomogenitás koordinátarendszerfüggő, mi viszont olyat nem szeretnénk.
Nekem viszont van egy másik kérdésem és problémám, a vektorokkal és a szögfogalommal kapcsolatosan, ha már koordinátarendszereknél tartunk.
Ugyebár vektortérben önmagában nincs koordinátarendszer. Viszont bármikor felvehetünk tetszőleges n db lineárisan nem összefüggő vektort (a lineáris összefüggéshez még nem kell koordinátarendszer) mint bázist, majd ezen bázis alapjn már minden vektort el tudunk látni koordinátákkal: hol van a kezdőpontja, és mely irányba mutat.
A kérdés a következő: ha van egy úgymond ferdeszögű koordinátarendszerünk, akkor magán a rendszeren belül milyen sajáttulajdonság mondja meg azt, hogy ez ferdeszögű rendszer?
Hiszen a két bázisvektor mindig is (0,1) és (1,0) koordinátákkal rendelkezik, a forgatáscsoport mindig is ugyanaz lesz, mint derékszögűben, igazából a szögfogalom nem lesz más, mint derékszögűben: a skaláris szorzat és a bezárt szög egymásból adódó definíciói (vagy egyiket tekintjük adottnak és a másik definíció, vagy a másikat adottnak és az egyik a definíció) sem fognak módosulni.
Hogyan lehet egy nem görbült, de ferdén koordinátázott rendszerről eldönteni, hogy ferdén koordinátázott? Szerintem sehogy: euklideszi térben minden koordinátázás igazából ugyanaz (homomorf talán a jó fogalom). Épp ezért lehet az euklideszi térben mindent izotróp módon leírni.
Az persze igaz, hogy ha van a világról egy izotróp leírásunk (a specrel), majd találunk olyan jelenséget, ami azt mutatná, hogy a leírásunk mégsem izotróp (gyorsuló rendszerekre nem volt igaz, gyorsuló rendszerekben volt kitüntetett irány a specrelben is), akkor alkothatunk egy olyan új leírást, amely ezt az anizotrópiát a leírás részévé teszi (ez történt meg az áltrelben is).
Ugye valamennyire ezt jól értem?
