
Szia SzZoli
Készítettem egy ábrát, sajnos nem sikerül nagyobb felbomtásban linkelni ide, de megkapod PDF-ben is, itt:
.
A kisérőszövegem, lehet, hogy kicsit értelmetlen, nem bánnám, ha egy fizikus/matematikus kijavítja.
Minkowski teridőábra, csak másképp van koorditázva, mint a szokásos. Ez csak egy leképezés, ami átvisz (T,X) -ből (t,x)-be, hiperbólikus függvényekkel, Sanyi Laci és Dgy megtanított, hogy kell ezeket a függvényeket használni. A (T,X) egy ortogonális bázisa a téridőnek, a (t,x)-nél az x=állandó az időbeli távolságokot jelöli és ezek lila hipebolák, a t=állandó az a térbeli távolságokat jelenti és ezek kék ferde vonalak. Az (t,x) hasonló ahhoz, amikora a newtoni körmozgást tanulmányozzuk, ha a pl. műholdak vannak a Földtől (egy síkba eső) koncetrikus pályákon elhelyezve.
Átalakítás nélkül lehet mérni rajta valós téridő távolságokat, euklédeszi vonalzóval. Az idő és a tér koordináták egymásra minkowski merőlegesek.
Ezt Rindler koordinátázásnak nevezik. A x=(0,-végtelen) és t= (-végtelen,+végtelen) téridő tartományban értelmezett. Az O esemény szingularitás, nem értelmezettek a koordonátak a két fekete 45fokos vonalon kivűl. Hasonlít a Kruskal-Szekeres Sch fly metrikához.
Az :A:,:A':,:A'':,:A''':, :A''''": és a : D:,:D':,:D'':,:D''':,:D''''": eseménypáraknak a térbeli távosága az origótól azonos. Ezen eseménypáraknak csak az időbeli távolságuk változik, ahogy mozognak a hiperboláikon.
Ezen az ábrán el lehet boldogulni a gyorsuló anyagi pontok mozgásával a téridőben.
Minden hiperbolához tartozik egy állandó értékű gyorsulás, a= g/x, ahol x fényévbe van mérve (és az esemény távolsága az origóhoz képest t=o-ban) és c=1. Ha az x nagyon kicsi, a gyorsulás nagyon nagy, nullához tartó x érték végtelenhez tartó gyorsulás jelent.
Ezt ábrát úgy rajzoltam, hogy az X tengelyen az egység 1 fényév, a T tengelyen 1 év, emiatt a t és x értékei is ugyanazokkal a mértékegységekkel van mérve.
A 1g gyorsulással mozgó anyagi pont távolsága a 1 fényév az origótól, a 0.8g-vel mozgónak 1.25 fényév, a 1og-vel mozgónak egytízed fényév.
Vegyünk egy hajót, ami 0.1 billiomod fényév hosszú (1kilóméter). És zuhan befele a szingulalitásba radiálisan, metszve az egymás után felrajzolt hiperbolákat. Befele haladva a gyorsulása egyre nő (érintve rendre az ábrán a D"", C"", B"", A"" eseményeket)- és ezt az irányt követve végig az origóig zuhan.
Egy képzeletbeli egybillios optikai nagyítóval figyeljük meg ábrát.
Az x~1 fényév környékét:
Az 1km hosszú hajónak, az eleje egy a=1g gyorsulású hiperbolán lesz, a háta, meg a=(1+1/10)g gyorsulásbak hiperbolán. Az a2-a1 külömség nagyon kicsi.
Az x~0 fényév környékén:
Ha x =tízbiliomod fényév, azaz 1oo km-re leggyen a hajó eleje a szingularitástól, akkor ennek a gyorsulása a= 10g, hatul meg a= .99*10g . Ez azt jelenti, hogy a 1km hosszú hajónak az elejé és a vége között 10g gyorsuláskülömbség van.