A geometria fizikalizálása?

[mmormota]

[api]

Évtizedekkel ezelőtt engem hasonlóan felbosszantottak Jánossy könyvei, mint most Lacit az E. Szabó-féle. De már nem irritál, és nem is akarok ebbe a dágványba újra belelépni, mert nem vezet sehova. És nincs is rá szükség, hisz a relativitáselmélet annyira kézenfekvő, koherens és termékeny!

[mmormota]

[mmormota]

[mmormota]

[mmormota]

[Yorg]

[srudolf]

Említette, olvasd el a 37. oldaltól a fejtegetését az egyidejűségről.
Nem ismerem a Lorentz elvet, de amit a professzór úr ír az egy katyvasz, nagyon oda kell figyelni, hogy mikor és mit állít.
Filózófia, ködösítés a négyzeten. Az egyidejűség ontológiai státusza a fejezet neve, ezzel megkérdőjelezi az egyidejűséget.
Azt egyidejűség fogalmát le lehet írni 3 mondatban. Ír róla húsz oldalt és
Vajon bejárnak a kurzusaira?
múlt, jelen és jövőidejűség- valamint a determináltság–indetermináltság .... nincs a valóságban az eseményeknek olyan objektív tulajdonsága,
amelyet ezek a fogalmak fejeznek ki
Ez életében nem látott fénykúpot?

Volt egy filozófiatanárom az egyetem, aki elmagyarázta két félévben a szocializmus ideológiáját.
Hasonlóan ködösített, a végén nem jött le semmi. Bemagolni nem akartam a baromságait.
Elmentem egy igazi filózófushoz pár magánórá, mert valahogy át kellett menni a viszsgán.
Az szépen elmagyarázta, hogy ne keressem a tananyagnak a logikát, mert nincs.

[Csebó]

Mmormota belépése sokat lendített a beszélgetésen, hálás köszönet érte. Nagy érdeklődéssel figyelem az érveit, és azt hiszem, hogy az én véleményem az Övéhez hasonló, de azt látom, hogy Ő jóval többet ért a kérdéshez, mint én.

Bár Sanyilaci sok mindent megtesz érte, én mégsem tekintem őt ellenségemnek, mert komolyan arra vagyok kíváncsi, hogy a szokásos szólamokon túl mit lehet ma mondani a Lorentz-féle fizika és a Specrel kapcsolatáról.

Mivel a két fizika viszonyának a tisztázása valószínűleg az eltérő terminológia miatt nehéz, az alábbiakban szeretnék visszanyúlni az alapfogalmakhoz, hogy próbáljuk meg ugyanarról ugyanazt mondani. Ehhez csináltam egy kis ábrát, amit innen lehet elérni: (Elnézést, de nem tudtam képet feltenni a Kozmofórumra.)

Legyen E1 és E2 két esemény: pl. egy kiskocsi egy vonaton elmozdul. K0 a Lorentz-féle kitüntetett rendszer, K' a K0-hoz képest mozog v sebességgel.

E1 koordinátái K’-ben (x1’, t1’), K-ban (x1,t1), E2 koordinátái K’-ben (x2’, t2’), K-ban (x2,t2). Ezekre a koordinátákra érvényes a Lorentz-transzformáció, pl.:
x2' = (x2-v×t2)/(√(1- v^2⁄c^2 ) ) , stb.

Vezessük be a következő definíciókat: Δx’= x2’-x1’, Δt’= t2’-t1’, w’ = Δx’ / Δt’ illetve, Δx= x2-x1, Δt= t2-t1, W = Δx / Δt .

Ekkor w’ a kiskocsi K’-höz viszonyított, specrel szerinti relatív sebessége, W pedig a kiskocsinak a specrel szerinti, K-hoz viszonyított teljes sebessége: W = (v+w')/(1+(v×w')⁄c^2 ) .
Ez eddig a specrel.

Most jön Lorentz.
Mivel a Δx’ mozog K-hoz képest, ezért K-ban kontrahálódik. A K-ban mért mozgási hossza legyen ΔxL= x2,L - x1,L . ΔxL a kontrakció miatt: ΔxL = Δx’ × √(1- v^2⁄c^2 ).

Mivel a Δt’ mozog K-hoz képest, ezért K-hoz képest lelassul. A K-ban mért nyugalmi ideje legyen ΔtL= t2,L-t1,L . ΔtL a dilatáció miatt ΔtL = Δt'/√(1- v^2⁄c^2 ) .

Legyen wL = ΔxL / ΔtL .

Ekkor látjuk, hogy wL = w’×(1 – v2 / c2 ), a kiskocsinak a K-ra vonatkoztatott, de a vonathoz viszonyított Lorentz szerinti relatív sebessége.

Mivel a wL K-ban van kifejezve, teljesül, hogy a kiskocsi K-hoz viszonyított teljes sebessége V = v + wL , tehát érvényes a Galilei féle sebesség összeadási formula.


A fentieket azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert az ember könnyen beleesik az azonos jelölések csapdájába, ezért már a jelölésekkel meg kellene különböztetni az egyes fizikai mennyiségeket: pl. a [Δx = x2 - x1] -et és a [ Δx = Δx’ × √(1- v^2⁄c^2 ) ] -et. (Én ez utóbbit jelöltem ΔxL - lel. )

Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor meglehet, hogy igazat kell adni E. Szabónak, aki a következőt állítja: "A Lorentz-elmélet és a relativitáselmélet viszont ugyanazokról a mennyiségekről ugyanazokat a dolgokat állítja. Márpedig két fizikai elmélet azonos, ha minden fizikai mennyiségről, vagyis a világ objektumainak minden fizikai tulajdonságáról ugyanazt mondja." (: E. Szabó itt ugyanarról beszél, mint az általam korábban hivatkozott könyvben, csak kicsit populárisabb stílusban.)

Mivel azt, hogy E. Szabónak igaza van-e, én magam nem tudtam eldönteni, ezért inkább felvetettem a kérdést a Kozmofórumon, remélem nem kell csalódnom a nyílt, tisztázó szándékú párbeszéd lehetőségét illetően.

(Sanyilaci, a feladatod elől nem fogok elmenekülni, meg van a megoldás, csak nem tartottam most annyira időszerűnek a választ.)

[Yorg]