Dávid Gyula kérdések

[api]

[api]

[api]

[api]

Richard Rhodes: Az atombomba c. könyvében találkoztam a következő mondattal:
"Fermi még egyetemi hallgatóként kidolgozta az áltrel. prediktív leszármaztatását."
Ez mi a csuda? Esetleg Rhodes vagy a fordító félreértése?
(Majd 900 oldalnyi érdekes és alapos munka még 1986-ból, nem túl sok fizikai félreértéssel, a bomba születésének emberi, történeti hátteréről. De én csak most találkoztam vele.)

[dgy]

[api]

Kösz szépen! A Fermi-koordinátákat ismerem, s bevallom magam is valami gubanctól tartottam, mert semmi olyasmit nem hallottam, és nem találtam, amit a magyar mondat állít.

[api]

Az elektromágneses tömegről ismerem azt, ami a Feynman 6. kötetében olvasható, valamint a Landau II./75 anyagát. De mi köze van ehhez az áltrelnek illetve a Fermi koordinátáknak?

[dgy]

[takacs.ferenc.bp]

Van egy észrevételem az áltrellel kapcsolatban.
Itt van Landau_Lifsic kötetének 305.oldala:

303_.jpg (114.87 KiB) Megtekintve 2516 alkalommal.

Ez a dl a távolságelemet a fény oda-vissza útjának átlagaként határozza meg.
Aztán van az én ábrám Minkowski diagramon:

sync2.png (196.64 KiB) Megtekintve 2516 alkalommal.

Ezen elég világosan látszik, hogy a gyorsuló űrhajóban az oda-vissza fényút időtartama irányfüggő, és csak az ellenkező irányban is elvégzett méréssel átlagolva kapunk helyes eredményt. Csak gyorsulásmentes inerciarendszerben (vagy a gyorsulásra merőlegesen) lesz az oda-vissza idő hiteles.
A három hiperbola az űrhajó kabin közepe, plafonja, és padlója.

Vajon ez az eltérés nem okoz gondot a dl távolságelem meghatározásában?

[takacs.ferenc.bp]

Közben eszembe jutott, hogy inkább egy ilyen ábra kívánkoznék a Landau könyvbe:

sync3.png (141.63 KiB) Megtekintve 2474 alkalommal.

Itt az űrkabin padlójáról és plafonjáról indítunk fényjeleket, amelyek az indításkor is, és az érkezéskor is egyidejűek. A fekete egyenes jelzi, hogyan változott meg az egyidejűség az űrkabinban a fényjel beérkezésekor.