Szabiku vizsgálódásai

[dgy]

[dgy]

Uff.

Ma éjjel, amikor elkezdtem olvasni szabiku 0:59-es cikkét, az első matematikai szarvashibánál felhorgadtam, billentyűt ragadtam, és kiosztottam a 42 büntetőpontot. Most látom, hogy súlyosan tévedtem.


Ugyanis tovább kellett volna olvasnom. Az anyag későbbi részében ugyanis még sokkal durvább - és főleg sokkal elemibb, könnyebben észrevehető - differenciálszámítási hibák vannak. Úgy hogy 42 helyett legalább 137 kockányi visszalépés jár.

Fel lehet ismerni a szerző szokásos, alapállásából következő hibáját: a formalizmussal próbál bűvészkedni, rakja egymás mellé a képleteket, anélkül, hogy belegondolna, mit is jelentenek a formulák. Más esetekben azonban a "magas matematika" elfedi ezeket a hibákat: aki utána akar járni, annak alaposan el kell merülnie a számításokban.

Most azonban ez a stílus olyan területen viszi félre a szerzőt, ahol senki nem engedheti meg ezt magának: a gimnáziumi spec matekon a 11. osztályban tanított elemi differenciálszámítás lépései közben. Itt azért minden átalakításnál látni és érteni kellene, mit is csinálunk.

Nem beszélve arról a szörnyűségről, amikor egy szorzatról (természetesen hibás átalakítások után) "belátja", hogy - mert szerinte nullának kell lennie - nulla is. És nem gondol arra, hogy ez csak akkor lehetne így, ha az egyik tényező maga is nulla lenne - ami viszont az egész számolást értelmetlenné tenné. Sőt (e "számításra" alapozva) ismét igazságot kíván osztani nagy tudósok (amúgy nem létező) "vitájában".

Akinek az ilyen óvodás hiba nem tűnik fel, az inkább ne foglalkozzon Riemann-geometriával, amíg be nem pótolja az elemi tudnivalókat, és amíg nem mozog valódi biztonsággal az iskolás matek területén.


dgy

[dgy]

[szabiku]

Azért annyira nem kell leírni engem, tegnap én is rájöttem, hogy nem szabad felcserélni azt a két egymás utáni differenciálást.
Bagatel hiba volt tényleg, de nem azért csináltam, mert nullát akartam kihozni csalásból, hanem egyszerűen hibáztam, velem is megeshet, és be is látom. Ennyi csak, nem szándékos volt, és ki is javítom magam, ha tévedek, mert úgy korrekt.
De azért tényleg nem kell lefafejűzni, mert nem vagyok az.
Szóval ebben az esetben nem lehet felcserélni a differenciálást.
Egyébként én is rájöttem arra, amit Gyula írt, és gondolkoztam is rajta, hogy valamelyik tényezőnek nullának kell lennie, és lineáris átparaméterezésnél az első tényező nulla is. Hraskó Péter éppen erről ír az egyenlet után.
Viszont rémlett nekem, hogy valahol nem csak ívhossz paraméterekben is fel van írva a geodetikus egyenlet, és ezt kerestem.
Rájöttem, hogy Hraskó nem fogadja el, a nem ilyen geodetikust, és ez eléggé megzavart, pedig a geodetikus nem csak az amit ívhossz paraméterezésben adunk meg, mert hát a paraméterezéstől ugyan miért változna meg a geodetikus nemgeodetikussá. Na ezen dilemmáztam, csak belekeveredtem.
Nem tudom hol írtatok nem ívhossz paraméterezésben geodetikus egyenletről, de elolvasnám, ha lenne link rá.
Novobátzkyról nem emlékszem hogy írtam volna olyat hogy szerintem tévedett...
Nem kell istengyalázásnak felfogni, ha valaki úgy véli a másik esetleg téved, ugyanis a gondolkodás menete olyan, hogy nem fogadunk el csak úgy vaktában mindent. A gondolkodás és megértéshez eljutás menetében fontos dolog az is, hogy ezt feltételezzük ha közben más belátásunk van. Ha később rájövünk, mégsem tévedett, hanem mi tévedtünk, akkor úgy jutunk előrébb. És ettől nem vagyunk rossz emberek. De ha mégis a másik tévedett, mert számos példa van erre is, akkor nem maradunk csapdában, sőt meg van a lehetőség mások tévedésének felfedésére, kijavítására, ami felettébb hasznos.
Mindenki, még a nagyok is tévedhetnek. Azért vannak a szakmai viták, hogy fény derüljön arra ami nehezen érthető.

[szabiku]

[api]

Kedves Gyula!
Őszintén csodálom jóindulatú türelmed, amivel elolvastad és részletekbe menően javítgattad szabikunak például az "energiamegmaradás megmentésére" írott "disszertációját", vagy a Novobátzky effektus cáfolásával foglalkozó "vizsgálatait". Sőt még a kvantumradír kísérletnek nevezett "lópikulát" leleplező tirádáit is. Melyekben "minden eszközzel próbál küzdeni" a "hivatalosnak álcázott tudománytalan" "irományok" és "doksik" ellen, hisz a "vírusok" beférkőztek az ELTE fizikusoktatásába is. Sőt néha tiszta "baromságokat" írnak a laborgyakorlatok mérési segédleteibe, s neki kell elmagyaráznia már a kvantummérések tudatba való behatolását, meg azt is, hogy mi a Fourier, és mi az inverz Fourier transzformáció. Ő pedig "igenis megvédte a disszertációját" bármilyen "erős és rosszindulatú volt a káromlásod". Csak azt köszöni, hogy felhívtad a figyelmemét a differenciálási hibákra, ami "most tényleg nem sikerült" neki, s lett is ebből "egy kis dilemmája", ám "a napokban magától is rájött". A bizonyítás pedig mégiscsak helyes, s a tömeg nem változik! Ugyanis "mindenki, még a nagyok is tévedhetnek. Ezért vannak a szakmai viták."
De én már végtelenül unom, hogy ennyire képtelenek vagyunk reális önértékelésre bírni egy embert, aki minden lelepleződését, egyre nagyobb önhittséggel igyekszik kompenzálni. Hagyjuk a csudába! Van nekünk ezer érdekes témánk. Az időnk és az erőnk pedig véges.

[KovPityu]

[szabiku]

[api]

Szabiku, emlékeztetlek rá, én már kétszer is próbáltam ezen a fórumon csillapítani a rád zúduló kritikákat, mert azt láttam, hogy te ezektől csak egyre inkább bevadulsz, s azt reméltem, ha nem érzed magad szorongatva, akkor sikerül a tudásoddal összemérhető arányba hoznod az önértékelésed. De sajnos csalódnom kellett, bár kétségtelenül sok mindent elolvastál időközben, az öntudatod viszont minden képzeletet felülmúlóvá dagadt. Pedig nem csak a matematikai apparátus kezelésében követsz el rendre gyermekded hibákat, és filozofálsz néha mosolyogtató naivitással a fizikai jelenségekről, de sokszor még a szavaid, és azok jelentésének ismerete is egy éretlen gyerekre emlékeztetnek. Miért kell hát neked eljátszanod itt az önálló kutatásra képes és képzett tudósbácsit?

Valóban ez volna az összes tanulság amit most levonni érdemesnek tartottál?:

"Tényleg van önbizalmam, és magabiztosan fogalmazok, . . ."
". . . fel is hívták a figyelmem, hogy melyik matematikai lépésnél . . . mit rontottam el."
"Nem haragszom. És igazad van."
"Vannak Gyulának is olyan álláspontjai, melyek pl. makacsul . . . ellen vélekednek"
". . . neki mindig igaza van? Gyula ezekben szent?" (Ezt nem tudom pontosan idézni, mert közben törölted.)
". . . api . . . ellenem pártoló típus."
"Én . . . elemző és gondolkodó típus vagyok, . . ."

Szabiku, ez bizony édeskevés! És én haragszom is rád, hogy ilyen önsorsrontó módon teszed tönkre saját reputációdat ezen a fórumon, pedig sok tanulásod és igyekezeted alapján hasznos, sőt tisztelt tagja is lehetnél. Meg sokkal igazabb ismeretekre is szert tehetnél, ha nem kapaszkodnál olyan görcsösen egy-egy félreértésedbe. És reálisabban mérnéd fel egy műkedvelő elméleti fizikus lehetőségeit.

Hát ennyi, remélem nem kell végképp múltidőbe tenni az utolsó bekezdést.

[szabiku]