A fizikai törvények jellege

[Banzai]

[Banzai]

[Tuarego]

[Banzai]

[Tuarego]

Abszolút értelemben nincs (szerintem) szabad akarat, mert minden a fizika törvényei szerint determináltan megy végbe.

Viszont az események előrejelezhetősége elvileg is korlátozott, erre derített fényt a káoszdinamika tudománya. Ahogyan a földi időjárás megbízható előrejelzése sem lehetséges egy bizonyos időtávon túl, úgy minden egyéb eseménynek van egy előrejelzési korlátja, ahol a lehetséges következmények száma lényegében a végtelenbe szalad. Csak a mesékben és mítoszokban lehet olyan jóslásokat tenni, hogy "ez a gyerek felnőttkorában elfogja venni az anyját és megöli az apját..."

Így aztán ez az előrejelezhetetlenségi korlát mégiscsak ad nekünk valamiféle mozgásteret egy látszólagos szabad akarat megvalósításában, és a tökéletes determináltság látszólagos kikerülésében...

[Banzai]

[karit]

Ha ez nagyon OFF, akkor előre elnézést kérek. Nekem egyetlen kérdésem lenne (na jó, végül több lett), de nem tudom, egyáltalán adható-e rá nem filozófiai válasz.

Amennyiben létezne időutazás, amivel egy bizonyos részecskét (vagy részecskék halmazát) többször egymás után meg tudnánk figyelni ugyanabban a T1-T2 időintervallumban (vagyis 100%-ig azonos kezdőfeltételek között), pontosan ugyanazt látnánk-e mindahányszor, vagy minden újranézéskor mást, a valószínűségi hullámnak megfelelően? (Tekintsünk el a megfigyelés tényéből adódó problémáktól, ha lehet.)

Ha mindig mást látnánk annak ellenére, hogy T1-ben a kezdőfeltételek végtelen szabadsági fok esetén is teljesen azonosak, az a részecskére vonatkoztatva analóg lenne-e a szabad akarattal? (Nem arra gondolok, hogy a részecske dönti-e el, mit tegyen, hanem, hogy "végtelenül azonos" helyzetben viselkedhet-e máshogy, mint "az előbb megnézve"?) Vagy még a speciális megfigyelési lehetőség ellenére sem lehetne azonos kezdőfeltételekről beszélni? *

Ha neadj'isten minden újranézéskor ugyanazt látnánk T2-ben, az azt jelentené-e, hogy a világ pontosan determinált, de - számunkra - a következő pillanata csak végtelen sok lehetőséggé eszkalálódva írható le, ezért - és csak ezért - nem jósolható meg a következő állapota? (Vagyis egy végtelen intelligencia, amely "fejben" oldja meg a GUT-ot, talán ismerhetné a világ sorsát?)

Mennyiben működik másképpen a szabad akarat? Az előbbi időgépes módszerrel újra és újra megnézve egy döntési helyzetet, az utolsó elektronpályáig azonos kezdőfeltételek mellett vajon dönthet-e másképpen valaki, mint "az előző alkalommal"? Ha igen, akkor a tudat mégis elválasztható az anyagtól? Ha nem, akkor a szabad akarat csak illúzió - bár abból a legügyesebb fajta.

* Ott van számomra a csapda, hogy T2 pillanatba újra és újra visszautazgatva is nyilván minden alkalommal ugyanaz lesz tapasztalható a rendszerre nézve. Vagyis eszerint a valószínűségek eszkalációja is illúzió, a világ mégis determinált? Vagy - és inkább ez lehet - én vagyok hülye, amiért az időutazást keverem bele ebbe a témába.

[Banzai]

[Banzai]

[Rigel]