Szerző: dgy » 2016.08.27. 00:53
Idézet a "Theory of Relativity Applied to Social Art" (ed. Mynden Lee ben Canal, New Loophy Beach, 2052) című könyv 3. fejezetéből (Transformation of Reference Frame).
A vezérigazgatónak gyanússá válik az egyik beosztottja, aki ebédszünetben mindig felpattan, gyorsan elhagyja a hivatalt, aztán a szünet végén ragyogó képpel tér vissza. Az igazgató felfogad egy magándetektívet, hogy egy hétig kövesse a beosztottat.
Egy hét múlva a detektív jelent:
- Az illető minden nap ugyanazt csinálja. Lemegy a garázsba, beleül a kocsijába, elhajt a házába, jó étvággyal megeszi az ebédjét, szenvedélyesen megdugja a feleségét, kicsit pihen a nyugágyában a virágai között, aztán boldog vigyorral visszajön dolgozni.
- Ó, hát ez nagyon derék ember! Kár volt gyanakodnom rá...
- Vezérigazgató úr, megengedné, hogy tegezzem? Csak az ügy érdekében...
- Ez igen szokatlan kérés, de csak tessék...
- Jó, akkor elmondom újra. Az illető minden nap ugyanazt csinálja. Lemegy a garázsba, beleül a kocsidba, elhajt a házadba, jó étvággyal megeszi az ebédedet, szenvedélyesen megdugja a feleségedet, kicsit pihen a nyugágyadban a virágaid között, aztán boldog vigyorral visszajön dolgozni...
---------
dgy