Veszünk egy N egyenlő oldalú sokszöget.
Legyen a K inerciális rendszer a sokszög álló rendszere és egy K' rendszer egy ,a sokszög egyik oldalához képest párhuzamos irányban v -th(χ) egyenletes sebességgel haladó, ΙR. Mindkét IR-nek az origója a sokszög középpontjában van.
Jelöljük (t',x',y')-vel a sokszög egyik eseményét a K' -ben és ugyanazt az eseményt (t,x,y)-vel a K-ban.
Ekkor a Lorentz transzformáciot alkalmazva K'-ből K-ba (c=1) :
t= ch(χ) (x' th(χ)+t') ;
x= ch(χ) (x'+t' th(χ));
y=y'
A világvonal ívelemnégyzete a K és K' -ben:
ds = - dt+dx+dy
ds'= - dt'+ dx'+dy'
kiszámolva az ívelelem négyzetek külömbségét:
ds'- ds= (-dt'+dx')* (1- (ch(χ)-sh(χ))= 0, tehát ds'=ds.
Ha az N oldalak száma tart a végtelenhez, akkor a sokszögből egy kör lessz, R =y =y' sugárral, a K' rendszernek ω a szögsebesseg: ωR=v=th(χ).
De ezzel a transzformációs képletek nem változnak meg, tehát egy forgó körre is igaz ds= ds'.
Azaz a Lorentz trafó értelmes, a körön is.
Akkor vagyunk bajba, ha a Ox,Oy és az Ox',Oy' tengelyek által kifeszített síkokon kiszámítjuk a két pont távoságát:
A K rendszerben dD= dx+dy és ez egy euklédeszi kör képlete.
A K' rendszerben dD' = 1/ch(χ)*dx+dy , ami nem eruklédeszi kör.
Ez egy ellentmondás szerintem, és ezt a fejtörőt nem kell sokat feszegetni.
