Szerző: api » 2016.06.14. 12:41
Szeretnék itt felvetni, pontosabban kérdezni valamit a részecskefizikai standard modell és a relativitáselmélet kapcsolatáról, kiindulva a oldalon folyt beszélgetésből. Pontosabban abból, hogy noha a QED illetve a QFT a megfigyelhető folyamatokra és részecskékre nézve megfelel a specrelnek (vagyis a kölcsönhatásba bemenő vagy onnan távozó részecskék energiája és impulzusa négyesvektort alkot, aminek hossza az ő megfigyelhető tömegük), de a folyamatok valószínűségeinek kiszámítása során megkerülhetetlenül hivatkozik bizonyos virtuális folyamatokra és részecskékre, amelyek felmentést kapnak ez alól. E megnyugtatási ideológia szerint ez azért nem baj, mert ők megfigyelhetetlenek, s igazából ők is megfelelnek a specrelnek, csak azon az áron, hogy mindig épp akkora tömeget tulajdonítunk nekik, ami ehhez kell. Egy virtuális elektron tömege így lehet akár sok ezerszerese egy valódi protonénak, sőt még a virtuális fotonoknak se kell nullának lenniük, hanem lehetnek akármekkorák. Mondván, nincs itt semmi baj, mert ezek nem jönnek ki a kölcsönhatásból, nem bukhatnak le, hisz senki se találkozhat velük.
Jó ez így? Elvileg megfigyelhetetlen dolgokkal magyarázni a megfigyelhető jelenséget? Biztosan nem pozitivista hozzáállás, nagyon nem tetszene Machnak, Einsteinek és a fiatal Heisenbergnek se. De egye fene, ha egyszer-kétszer rákényszerülünk. Itt viszont minden egyes kölcsönhatásban végtelen sokszor, mert a számolások elvileg virtuális kölcsönhatások végtelen regresszusára vonatkoznak. Jó, de legalább konvergensek lennének, csakhogy divergensek, és külön umbuldákra (renormálásokra) kényszerülünk, hogy végesre magyarázzuk. Tudom, hogy ezen az áron, végül is nagyon jól működnek, a QED néha 10 jegy pontosan hozza a kísérleti eredményeket, de azért jogos Feynman önkritikus megjegyzése is, miszerint jobb lenne ezt az egészet inkább "abnormálásnak" nevezni. Ő egyenes ember lévén nem is szerette virtuálisnak nevezni a megfigyelhetetlen belső részecskéket, pusztán a kínos kérdések elkerülése céljából.
Aztán a sok "jól működés" mellett ott van az ismert kapitális számolási hiba is, ami ugyanerről a tőről fakad, vagyis hogy a standard modell szerint 120 nagyságrenddel nagyobb a vákuumenergia, mint amit az univerzum ismert története megenged. Lám, ezt okozzák a virtuális részecskék, akiknek nem kötelező a specrel házirendje, így aztán szabadon rosszalkodhatnak.
A standard modell és az áltrel összeboronálásában reménykedve, nem kéne előbb talán legalább a specrelnek érvényt szerezni benne rendesen? Valahogy igazából ráncba szedni ezeket a pária létre ítélt virtuális részecskéket.