Sötét anyag

[api]

[dgy]

[axis61]

[dgy]

[srudolf]

http://www.fontos-iskola.hu/download/fe ... eriada.doc

[axis61]

[dgy]

[Rigel]

[axis61]

[takacs.ferenc.bp]

Kezdetben kicsi és meleg volt a világ, az anyag, és sugárzások lokálisan mindenütt egyensúlyban voltak, mivel az ionizált anyag nem engedte a sugárzásokat messzire.

Ahogy kiterjedt a tér, és az anyag atomi formákat öltött (főleg hidrogén alakjában), az atomok közötti térben a sugárzás nagyobb utakat is be tudott járni. Ahogy dgy mondta, remélem jól emlékszem, a sugárzás lecsatolódott az anyagról. Ettől kezdve ez a lecsatolódás kori sugárzás, és az anyag önállóan fejlődött.

A szokásos magyarázat szerint az említett sugárzás ma is körülöttünk van, de a világ tágulása miatt már csak 2,7 K hőmérsékletű, és ezt mérhetjük a kozmikus háttérsugárzásban.

Véleményem szerint ez a forgatókönyv nem veszi figyelembe az anyag fejlődését, amely pedig mindig is kölcsönhatásban volt a sugárzással, ha nem is olyan mértékben, mint amikor még ionos volt.

Az anyag többféle képen viszonyul a sugárzáshoz. A nem részecske szerű anyag az anyag milyensége, és a sugárzás frekvenciája függvényében elnyeli, átengedi, vagy visszaveri a sugárzást, illetve ezeket variálja. Később az elnyelt sugárzást újból kisugározza hősugárzás formájában, és ez a hősugárzás minden anyagra jellemző, amely nem részecske. De a részecske szerű anyagok is kölcsönhatnak a sugárzással, compton vagy anti-compton effektussal, ami statisztikusan ugyan úgy beállítja a részecskék átlagos mozgási sebességét, mint ahogyan a nem részecske jellegű anyagokban a hőmérsékletet értelmezzük.

Emiatt komolyan fel kell vetni azt a kérdést, hogy lehetséges-e a sugárzások, és az anyagok energia áramlását szétcsatolni, függetleníteni.

De nézzük meg azt is, hogy mi történik az anyaggal, ha a tér kitágul. Erre egyrészt ott van a gáztörvény, amely szerint az anyag hőmérséklete éppen úgy le fog csökkenni, mint a maradéksugárzás frekvenciája, vagyis emiatt a hőmérsékleti egyensúly akár fenn is maradhatna, kölcsönhatások nélkül. De az anyaggal közben más is történik. A gravitáció összecsomósítja, így a kisebb csomókban a sűrűsége, a nyomása, és hőmérséklete megnő, míg a tér nagyobbik részén, vagyis döntő többségén az anyag sokkal jobban megritkul, és ezért gyorsabban hűl, mint az a gáztörvényből következne. A csomókban koncentrálódott anyagban mindaddig fennmarad a termikus egyensúly, amíg be nem indulnak a nukleáris reakciók, vagyis a bolygóvá váló anyagok belseje felmelegszik a nyomás miatt, de a világgal kölcsönható külső felületén változatlan hőmérséklet. Mihelyt a nukleáris reakciók beindulnak, hő fejlődik, de ennek át kell jutnia az égitest külső felszínéig, mielőtt a csillag sugározni kezdene. Így hát a maradéksugárzásnál gyorsabban hűlő nem csillagszerű anyag két helyről kaphat meleget; a csillagokból, és a maradéksugárzásból.

Mivel árulja el magát a nem csillagszerű anyag?

Időnként látni lehet, ha valamely csillag megvilágítja, vagy kitakar éppen valamely csillagot. Ezek az észlelések eléggé esetlegesek, még a naprendszer anyagi objektumait sem ismerjük eléggé. Nyilván van hősugárzása, de az vagy alacsonyabb hőmérsékletű a maradéksugárzásnál, ha nem volt idő az egyensúly beállására, vagy azonos hőmérsékletű, ha egyensúlyban van vele. Egyik esetben sem jelentkezik önálló sugárzásként, viszont a második esetben megkérdőjeleződik a maradéksugárzás léte. Hiszen mi indokolná, hogy a termikus egyensúlyban levő kozmikus háttérsugárzást maradéksugárzásnak nevezzük, ha az ugyanilyen indokoltan a többnyire láthatatlan csillagközi anyagok hőmérsékleti sugárzásának is nevezhetjük.

Mivel árulja el magát ezen kívül a nem csillagszerű anyag? Például befolyásolhatja a csillagrendszerek, galaxisok belső, és külső mozgását, amelyek emiatt eltérően mozognak, mintha csak a csillagok tömegét vennénk figyelembe.

Tehát vannak megfigyeléseink háttérsugárzásról, nem észlelhető galaxis mozgás módosító objektumokról, de szeretnénk valami izgalmas magyarázatot rá. Sajnos a közönséges, csillagközi hideg anyag nem túl izgalmas megoldás, de ez is egy lehetőség szerintem. Nyilván vannak itt kérdőjelek. Például eldöntendő, hogy milyen feltételek mellett áll fenn a termikus egyensúly az anyag, és sugárzások között. Ezt nyilván befolyásolja a világ tágulásának üteme. A csillagok fűtőképessége is vizsgálandó, vajon mennyit hevítenek a külső hideg anyagon? Vajon jobban melegszik ettől a hideg anyag, mint ahogyan a ritkulása miatt hűl? És persze ne feledkezzünk meg a csillaganyagok, és a csillagokon kívüli anyagok arányának, és mennyiségének helyes meghatározásának kérdéséről. Ez nagyban befolyásol minden számítást. És persze a sugárzás-anyag energia csatolás erősségét befolyásolja a kölcsönhatók sűrűsége is.