Körülbelül egy éve, mikor csatlakoztam ehhez a fórumhoz, magánlevélben kérdeztem DGY-t erről a (202)-es képlet helyességéről, mert engem is megtévesztett az értelme. (Én viszont tévesen hibásnak véltem a levezetését.) Azóta már felismertem az én akkori tévedésem, és megértettem, hogy mi ott a dolog lényege, hogyan működik.
D. Gyula a válaszában (202)-re Novobátzky Károly legnagyobb felfedezését állította, és a téma indítójának (BG92) is az utolsó oda írt képlete ez akar lenni. Gyula a válaszában ezt a Novobátzky-effektusnak állítja.
Tehát kétségtelenül erről van szó.
(Egy kicsit még hozzáírtam az irományomhoz... szerintem jó lett.

)