Szerző: api » 2016.02.11. 23:44
Valahol két lyuk összezuttyant. Nem nagy ügy, róluk most elég ha annyit mondok, a fekete fajtából valók. Nekem inkább azon lények ütöttek szeget a fejembe, akik némileg más helyen elszaporodván egy kőzetbolygón, bizonyos idő után különféle berendezések építésébe fogtak, kifürkészendő a lakóhelyüktől távoli eseményeket. Némelyikkel sikerül, másikkal nem, így példának okáért egy egész jól megépített kütyüjükkel csak a semmit kaparászták tíz hosszú esztendőn keresztül. Ám egyes lények papírra írott jelek segítségével meggyőzték a többit, hogy mégiscsak léteznie kell annak a bizonyos jelnek, amit szerkezetük meghallhat, így aztán további öt éven keresztül tovább javítgatták a monstrumot. Mígnem 2015.09.18.-án végre megint nekigyürkőzhettek egy újabb hosszú hallgatódzásnak. De láss csodát, még négy nappal előtte, még a bemelegítő próbálkozások idején éppen elkapták a fent említett zuttyanás nyomát. Egy leheletnyi gravitációs hullám tized másodpercnyi pukkanást, ami az ezerháromszáz millió éves utazás után még épp kilátszott a berendezésükben zuborgó számtalanféle zajból. És ami fő, nem pár nappal korábban érkezett, amikor a masinájuk még darabokban hevert!
Volt némi szerencséjük, de megérdemelték!
A későbbi hónapok aztán nem hoztak további jeleket, és nem is nagyon tudják, miben reménykedjenek. Egyikük azt számolta, ha ügyesen tovább fejlesztik a gépet, évente ezret is találhatnak, miközben másikuk csak egyet-kettőt jósolt.