Mivel nagyon érdekel a megoldás, és DGY biztos nem fogja csak úgy "ingyen" elárulni, megpróbálkozom egy naiv verzióval

Szóval a feladat azt sugallja, hogy mindegy az, hogy a jel milyen formában, milyen számrendszerben jött, vagyis a megoldáshoz ezek ismerete nem szükséges. Az egyszerűség kedvéért én most mégis feltételezem, hogy a jel 2-es számrendszerben jött, fotonok formájában, mondjuk úgy, hogy minden másodpercben vagy jön egy foton az adott irányból, vagy nem. Tehát a fotonoknak valahogy így kell érkezniük: 11,001001000011... (ha jól számoltam át a Pi-t 2-es számrendszerbe).
Most az a kérdés, létezik-e olyan természetes, vagy idegen intelligencia nélkül megmagyarázható folyamat, ami pont egy ilyen számsort hoz létre, legalább 2000 jegyig. Szerintem létezhet: a véletlen.
2000 jegy esetén összesen 2^2000 variáció van, ami durván 10^600. Ha tehát a teljes éggömböt felosztjuk ennyi részre, és feltételezzük, hogy a fotonok minden irányból véletlenszerűen érkeznek, akkor jó esély van rá, hogy a 10^600 féle irány egyikéből pont a Pi első 2000 jegye jön éppen.
Persze a 10^600 elég nagy szám, és elég pontos műszer kell ahhoz, hogy ebből a sok irányból egyetlent kiszűrjön, de a feladat erre vonatkozóan nem adott korlátozást. Aztán van még egy dolog az oldalunkon: az idő. Mert ennek a sok iránynak az egyikéből nem is kell folyton ennek a 2000 jegynek jönnie, elég csak az univerzum születése óta egyszer. Ha ez az egyszer pont akkor van, amikor a történet játszódik. Ha a durván 13 milliárd évet elosztjuk 2000 másodperccel, az kb 2*10^14. Tehát nem is kell 1:10^600 pontossággal mérnünk az irányt, elég csak 1:10^586 pontossággal

Ha pedig a fotonokat nem másodpercenként mérjük, hanem sokkal kisebb időközönként, akkor még jobbak az esélyeink.
Persze tudom, hogy valószínűleg nem választható meg a mérési időegység tetszőlegesen, mert lehet, hogy a tér egy ilyen picike irányából átlagosan nem 2 másodpercenként érkezik foton, hanem sokkal gyakrabban vagy sokkal ritkábban, a Pi számjegyeinek az eloszlása pedig valószínűleg egyenletes, azaz a kb a fele 1, a másik fele 0. Tehát nem jó az, ha átlagban mondjuk 1 millió foton érkezik a mérési időegység alatt, mert az gyakorlatilag csak csupa egyesekből álló számsorokat ad. De biztosan található olyan időintervallum, amin mérve átlagban az esetek felében érkezik foton, a másik felében meg nem.
Ha esetleg az üzenet dekódolásakor a fotonok színeit is figyelembe veszik, akkor lehet akár 10-es vagy bármilyen számrendszert is használni, amivel talán még tovább nőhetnek az esélyeink. Az érzékelő műszer frekvenciafelbontása esetleg csökkentheti azt a pontosságot, amit az iránymeghatározásban el kell elérnünk.