[quote="SzZoli"]Sziasztok,
azon töröm a fejem, hogy egy f. ly-nak hogyan lehet mágneses tere.
A pontszerű középpontban nyilván nem működhet a Földhöz, vagy a Naphoz hasonló dinamó. Egyáltalán, a mágneses tér az eseményhorizonton belül, vagy kívül keletkezik?
Jó kérdés. Belül vélhetően nem, bár nem tudjuk mi van ott, és így kicsit nehéz teóriát gyártani, de kívül akár keletkezhet is, hiszen ott már lehetnek olyan folyamatok, amik keltik. A horizont közelében elfajulhat úgy az anyag, hogy képes mágneses teret kelteni. Nem tudjuk, hogy az anyag milyen állapotban van a horizont határán. Akár a fénysebesség közelébe is kerülhet, ami egyfajta centrifuga módjára is működhet: az atommagok, vagy széthullott részei, amik jelentős tömeggel rendelkeznek, "lassabban", míg a könnyű részecskék (p. elektronok, neutrínók, stb.) a határon, míg a fotonok fénysebességgel keringenek. (spiráloznak) Okos emberek biztosan ki tudnák számolni, hogy ilyen eltérő sebesség, miféle folyamatokat képes beindítani. (nyilván a sűrűség ismeretében) A baj persze ott van, hogy a hagyományos állapotegyenletek, a horizont átlépésekor (meg már a közelében sem úgy) nem működnek, így igencsak nehéz kimatekozni.

Meg hát az is jó kérdés, hogy a mágneses erővonalak át tudják e lépni az eseményhorizontot, akármelyik oldalról, illetve mi történik velük, a kissé "átformálódott" téridő szerkezet miatt. Nem zárható ki tejesen, hogy a horizont közelében ( akár kívül, akár belül, eddig ismeretlen folyamatok révén) a neutroncsillaghoz hasonló héj alakul ki, ami már képes lehet mágneses teret létrehozni. Azt sem tudjuk, hogy a téridő "szövete" a horizont mögött kilyukad, vagy csak torzul. Az is egy dolog, hogy a barionos anyag (meg minden általunk ismert részecske, a fotonokat is beleértve) "eltűnik" a lyukban, bár a tömegének meg illik maradnia, de mi történik a sötét anyaggal? A sötét energia szerepe, hatása meg aztán végképp a találgatás kategóriája.