Szia api,
van ez a három hozzászólással ezelőtti hozzászólásom ahhoz az érvedhez, hogy a 0 autokorreláció a teljes véletlenszerűség kritériuma (ha jól értem), nem pedig az egyenletes eloszlás.
Csak annyit, hogy most (ma) nem javítom, amit leírtam, de az úgy - mondjuk így - konfúz. Tudom mit akartam, de az úgy nem érthető szerintem.
Először is, könnyedén ugráltam a mértékelméleti és statisztikai terminológia között. Ez tudatos volt, mert a két formalizmus szerintem matematikailag ekvivalens (persze mást jelent).
Képtelen vagyok most rendesen felidézni és használni a kellő formalizmust: képtelen vagyok tisztázni azt is, hogy annak feltevése, hogy az idősorban tetszőleges statisztikai korrelációk alakulnak ki és romlanak el (mint az evolúcióban), milyen viszonyban áll a "teljes véletlennel" (ahogyan hívod) és a 0 autokorrelációval.
Csak az a halvány sejtésem volt, hogy ha tényleg minden kialakul (trend) és el is romlik egy idősorban, az valamilyen limesz-, vagy más értelemben szoros kapcsolatban áll mind a 0 autokorrelációval, mind az egyenletes eloszlással.
Lehet, hogy tévedek, valójában nincs is állítás egyelőre (így semmilyen vita sincs közöttünk, mivel nincs érvem).
Kérdezed, hogy tetszik-e a könyvecskéd, amit írtál. Nekem igen, nagyszerű, hogy időt szakítottál rá.
Talán azt tudnám mondani, hogy nagyon hamar rátérsz a kozmológiára. Az igazán hasznos részek az elméleti alapok az elején, a tenzorok, az Einstein-egyenletek.
Talán hiányzik az Einstein-egyenletek különféle megoldásainak szemléletes magyarázata. Remekül magyarázol, szívesen olvasnám.
