Az Élet, a Világmindenség, meg Minden...

[NZA]

Szia Gyula, örülök az új fórumnak!

Nagyon örültem, amikor megtaláltam korábban a Csillagászati Egyesületben tartott előadások hanganyagát. Igazi hiánypótló munka, egyszer meg kellene jelentetni angol nyelven könyvben. Már csak a magyar kozmológiai tudományos munkásság nevében is, illetve szerintem ilyen jól relativitáselméletet és népszerű kozmológiát nem tanítanak szerintem minden országban szerte a világon.

Szeretném feltenni azt a kérdést, ami múltkor fogalmazódott meg bennem, és még a korábbi fórumra írtam:
"Mit mond a kozmológia arról, hogy mikor és miként született meg a mára kimért univerzális inerciarendszer?

Ha jól értem, a ma észlelhető anyag (beleértve a sötét anyagot is?) ebbe született bele, ehhez képest a barionos anyag nyugalomban van, illetve a kozmikus háttérsugárzás is egyenletes intenzitású. Mikor született ez meg? Melyik anyagi rendszer rögzítette magához, azaz jelölte ki a nulla sebességet?

Az infláció előtt meg volt-e már? A Higgs-mezőnél van-e hatása ahnak, hogy egy nyugvó inerciarendszer létezik? Feltételezem, hogy most már nincs, de az infláció előtti háborgó korszakában is így volt?

Vagy ez az inerciarendszer is a kvantumgravitáció korszakából származik? Ez esetben a kvantumgravitációs elméletben egy speciális megoldás csak a mai inerciarendszer?

Vagy ez tényleg egy nagy bummtól származó kozmikus kezdőfeltétel?"

Kicsit érvelnék is amellett, hogy létezik szerintem ez az univerzális inerciarendszer. Melyik anyagfajta mozog relativisztikus sebességgel a másikhoz képest úgy fenomenológiai szinten? A barionos anyag alapvetően galaxishalmaz-közi mozgással azonosítható, de ha ott óriási sebességek lennének véletlenszerű irányban lennének egymáshoz képest, az egész Hubble törvény nem lenne kiolvasható szvsz. a vöröseltolódásból. Neutrínók? Kár, hogy nem észleltünk még galaxis-neutrínót, de azért ezek valahogy a látható anyagból keletkeztek... A kozmikus háttérsugárzás? A fotonfürdőhöz képesti sebességet kimérte a COBE műhold, de az nem relativisztikus sebesség. By the way, a kozmikus háttérsugárzás is a látható anyagból indult valaha. A Higgs-mező? Az infláció óta ez egy skalármező állandó értéken, nincs neki "vöröseltolódása", ezért fenomenológiai szinten nincs értelme megkérdezni, hogy milyen sebességgel halad hozzám képest. Fekete lyukak? Nem lehet belőlük olyan sok ahhoz, hogy jelentős részét okozzák az univerzum globális viselkedésében, vagy ezek is jelentős részben a látható anyagból keletkeztek (és a nagy fekete lyukak?). Sötét anyag? Láttuk a galaxishalmazok vizualizációján, hogy valahogy együtt mozog a látható anyaggal - azaz nem relativisztikus sebességgel halad hozzá képest. Sötét energia? Valahogy ez ugyanazon anyagfajta, mint a Higgs mező. Esetleg ezek egymáshoz képest? Neutrínók a sötét anyaghoz képest? Sötét anyag a háttérsugárzáshoz képest? Higgs a háttérsugárzáshoz képest?

Szóval alapvetően minden anyagfajta többé kevésbé nyugalomban van a kozmikus inerciarendszerben, vagy inkább úgy kellene fogalmazni, hogy mai tudásunk szerint ebbe született bele (az más kérdés, hogy mint tér tágul azért az univerzumban). Honnét jött ez az inerciarendszer?

[Kukac]

Sanyilaci, nem apróztad el a téma felvetést, bele a közepébe!

[dgy]

[laikus]

Üdv mindenkinek és köszönet a meghívásért Dávid Gyulának és a kozmofórum létrehozóinak!

Akkor kezdeném...
Ha visszafelé megyünk az időben, az eddigi ismereteink szerint akkor a galaxisok meg minden egyre közelebb kerül egymáshoz, ennek pedig az a következménye, hogy a gravitáció egyre nagyobb és nagyobb. Ha ez igaz, akkor a hatása is növekedik úgy a térre mint az idő múlására. Tudtommal minél nagyobb a gravitáció annál lassabban múlik az idő, többek között. Itt valamiféle negatív visszacsatolást vélek felfedezni, miszerint minél mélyebbre megyünk vissza a múltba annál lassabban zajlanak az események. Kérdésem: Ez figyelembe lett véve az univerzum korának meghatározásánál? Ad absurdum, nem tolja e ki ez a kezdetet akár a végtelenbe?
A másik dolog, ha a fenti okfejtésem igaz akkor nem merülnek fel a fénysebesség mint etalonnak a felhasználásával kapcsolatban kételyek? Ugyanis ha az idő múlása változó akkor a fény terjedése is bizonytalan térben és időben. (Ha a méterrudam gumiból van akkor a méréseim se lehetnek pontosak.. )
Elnézést ha butaságokat kérdezek.

laikus

[Banzai]

Itt nincs LIKE gomb? Az előttem lévő hozzászólásra(rigel) adnék egyet, bár egy kicsit kedvesebben is visszautasíthattad volna...

[Skirka]

Köszönet ezért a fórumért a létrehozóknak!

Ha jól látom, itt is kitörő lelkesedést okoznak a laikusok bugyuta kérdései. Ez felbátorított. )

Arra lennék kíváncsi, hogy az általunk belátható univerzumban ki tudnánk-e mutatni valamilyen módon, ha az univerzumunk téridejének lenne egy globális homogén téridőgörbülete?
Vagy ezt nem tudjuk megkülönböztetni a sík téridőtől?

[Banzai]

[Rigel]

[Skirka]

Köszönöm a választ. (Azért ha valakinek más véleménye van, azt is szívesen olvasnám.)

Talán nem túlságosan nagy otrombaság egy gondolatkísérlet várható eredménye felől érdeklődni, ezért ezt nézzétek el nekem.

Azon gondolkoztam, hogy ha egy elegendően stabil lézer fényét ketté osztjuk és az osztott sugár egyik felét egy jó hosszú fénykábelbe vezetjük amely fénykábel végén kijövő sugarat egyesítjük az osztott sugár másik felével és ezt az egészet beletesszük egy jó magas épület liftjébe akkor:

- ha a lift áll, az egyesített sugárban nem tapasztalunk lebegést.
- ha a lift egyenletes sebességgel emelkedik, akkor megjelenik az egyesített sugárban a lebegés jelensége, aminek a frekvenciája függ a lift sebességétől.

Kérdezem: Jól gondolom-e?

[Skirka]