Mindenféle laikus kérdés

[tuloktulok]

[api]

Nem, tudomásom szerint sajnos nincs ilyen anyag.

[api]

[Serafina]

Holddal kapcsolatban lenne kérdésem.

Tudomásom szerint, a Hold kialakulásával kapcsolatban az a feltételezés, hogy ütközés során, részben a Föld anyagából keletkezett.
Az idők során fokozatosan távolodik a Földtől.
Tehát kezdetben nagyon közel volt.

A Mars holdjával (Phobos) kapcsolatban jelent meg hír, hogy mivel az egyre közelebb kerül a Marshoz, ezért egyre erősebb az árapály hatás, s ezért szét fogja azt szakítani.

A kérdésem: a Föld holdja, amikor közel volt, miért nem szakadt szét?

[Rigel]

[Serafina]

Közben megtaláltam, a Roche-határról lenne szó.
A Hold esetében 9496..18261km lehet ez a határ.

[Rigel]

[Rigel]

Bármilyen MONOKROMATIKUS fényforrással végre lehet hajtani a kétrés kísérletet.
Azonban a réseknek (vagy egyéb alakú akadályoknak-lyukaknak) szigorú geometriai követelményei vannak, amelyek függvényei az alkalmazott hullámhossznak.
És igen, ha a két rést nagyon messze alakítod ki egymástól, akkor a lézered nagy része egyszerűen becsapódik a két rés közötti akadályba, és valami elenyészően kevés foton fog a réseken áthaladva kivehetetlenül halovány interferenciamintát létrehozni. Jobb, hogyha a rések olyan közel vannak, ami összemérhető a nyalábátmérővel.

[api]

A kétrés kísérlet (és összes leszármazottja) épp akkor bizonyítja a kvantumjelenségek különösségét, ha nem egy egész nyalábbal, hanem egyenként lődözött részecskékkel csinálják. De az sokkal nehezebb és drágább. Sok koherens fotonból álló nyalábbal végrehajtva csak egy didaktikai demonstráció, egyetemi hallgatói laborkísérletekhez, amit még meg lehet magyarázni statisztikai alapon is. De amikor egyenként jönnek és mégis úgy interferálódnak saját magukkal, mintha átmentek volna mindkét résen, akkor már nem lehet őket elképzelni klasszikusan, pontszerű tárgyakként.

[KovPityu]

Egyáltalán honnan van a fotonnak impulzusa, ha nincs tömege? Nekem úgy tűnik, hogy amikor utazgat (illetve nem utazgat, hanem kitölti a világmindenséget ) akkor nincs tömege , amikor pedig irányt változtat (illetve a legvalószínűbb "fázisvonal" iránya megváltozik), vagy elnyelődik, lelassul, hirtelen impulzusa, vagyis tömege lesz, sőt még lokalizált is lesz.
Ez azért kissé furcsa, mert úgy néz ki, hogy kibocsájtódik a foton, széterjed az univerzumban, majd egy megfelelő(!) helyen lévő tükrön lokalizálódik, tömege, impulzusa lesz, visszatükröződik, majd ismét szétterjed az univerzümban. És ezt sok tükörrel egymás után is meg tudja csinálni. Erre mondaná öregapám, hogy bizonyára viccel az úr.