Van-e az információnak tömege?

[dgy]

[liederivative]

[gyurgy]

Lehet, hogy en fogalmaztam rosszul, de pont arra gondolok, hogy amikor az ernyore csapodik szegeny foton, akkor az biztosan ott van, azaz a valoszinusegr 100% fuggetlenul attol, hogy melyik savba esik be. Ezert az informacio minden esetben egyenlo merteku, viszont ha a teljes kíserletet nezzuk, akkor a valoszinusegek feloszlanak, es elvben akkor az informacio tartalom is.

Nem tudok elvonatkoztatni attol, hogy minden foton egy kulon kiserlet, tehat azok informaciotartalma poziciotol fuggetlen, es minfig ugyan annyi, mert ahogx korabban irtam, a becsapodas pillanatban a pozicio 100%ig bizonxos

[liederivative]

[gyurgy]

Ebben így igazad is lehetne, de ebben jelen van egy olyan megfigyelő akinek korlátolt tudása van, és ezért számít többlet információnak az információ. De ha tudná a megfigyelő, hogy mi miért van ezert pontosan ugyan annyi lenne az információ, mintha bármelyik másik pontba csapódna be. Ezzel azt akarom mondani, hogy az információ, mindig ugxan annyi egy-egy esemény során függetlenul a valószínűségtől, csak a befogadása lehet, hogy nehézkes. Ha jól emlékszem Riegel úgy mondta ( és elnézést, hogyha rossz diák vagyok) , hogy az a szerencsétlen foton mindenhol ott van, amíg az ernyőbe nem csapódik. Ennek az információnak birtokában nem meglepetés, hogy a várt hely helyett valahol máshol találjuk a fotont. Így nincs is több információnk, mint kéne.

[liederivative]

[liederivative]

Adós vagyok még a hartley definíciójával; hogyan jellemeznénk egy QM-rendszer információtartalmát?
A forrás csak a Wikipedia "Információ" szócikke.

"Egy S hírforrás [itt tehát az elvégzett kétrés-kísérlet(ek) megfigyelése] valamely p valószínűséggel (relatív gyakorisággal) kibocsátott h hírének [tehát a foton(ok) becsapódási helyének] az információtartalma:
I(h)=-lg(p) hartley (decimális egység)."

Talán gyurgy kérdésére választ ad, hogy egyetlen becsapódási hely is számít, mert van - előre ismert - valószínűsége - és így információtartalma. Mert, ugye, ez egy definíció.
Klasszikus (tehát nem kvantummechanikai) esetben az S hírforrást, mint rendszert elemezve, elérhetjük, hogy minden kibocsátott hír valószínűsége 1 legyen (ekkor pontosan tudjuk, hogy az S rendszer hogyan működik).
Kvantummechanikai esetben erre nincs lehetőség; ezért javasoltam, hogy a kvantummechanikai S rendszer összes híreinek összeadott információtartalma definiálja(!) azt, hogy mennyire vagyunk távol attól, hogy S determinisztikus legyen.
Az összeadásra/integrálásra van lehetőség, mivel ez (az információtartalom) egy mérték.

[szabiku]