A tér és az idő természete

[liederivative]

[api]

[api]

Hát ez csodát tett. Legalábbis egy szubjektív csodát. Újra elolvasva, már szinte mindent értek a problémádból.

Egy verbális szöveget számtalan ponton lehet félreérteni, és számtalan ponton lehet eleve pontatlan is. Pedig te nagyon lényegre törően és világosan fogalmazol, de mégis. Ám az ilyen kétségek sokkal kevésbé zavarják a megértést, ha ismerős dolgokról akarunk beszélni. És a te témád nekem most ugrott be a komfortzónámba, egy ennyire messze eső analógia segítségével.

A gondolatközlés paradoxona, hogy szinte lehetetlen direkt úton megértetni valakivel egy számára teljesen ismeretlen eszmét. A magyarázat inkább csak ösztökélni tudja a keresésre a maga hasonló eszméi között.

[liederivative]

[api]

[dgy]

Látom a vitát a téridő pontjai és a koordinátázás viszonyáról.

Nem tudom, ismeritek-e a Matolcsi Tamás és iskolája által kidolgozott téridő-modelleket. Részletes leírás:
MT: Space-Time without Reference Frames, Akadémiai Kiadó 1993. Ebben a könyvben megmutatja, hogy a klasszikus newtoni fizika és a speciális relativitáselmélet minden részlete matematikailag precizen felépíthető bármiféle koordináta-rendszer (és ennek következtében koordináta-transzformációk) bevezetése nélkül. Sőt, a bemutatott módszerek számolásokra is alkalmasak, választ lehet kapni pl a méterrudakkal vagy az ikrekkel kapcsolatos kérdésekre, a részecskék mozgására stb anélkül, hogy koordinátákra hivatkoznánk.

Aki ezzel a felépítéssel megismerkedik, az többet sohasem fogja azt képzelni, hogy a koordinátáknak bármiféle fizikai jelentése lenne, hogy az események "koordinátázott téridő-pontok" stb. Nem, az események a téridő pontjai. Slussz.

A koordináták természetesen hasznos segédeszközök, és a téridő pontjait tetszésünk szerint reprezentálhatjuk koordinátákkal, ezeket bármikor eltranszformálhatjuk - ám mindez másodlagos.

Azóta MT ezt a módszert az általános relativitáselmélet görbült téridejére is kiterjesztette. Sajnos erről nincs ilyen összefoglaló könyv.

Ezekben a napokban jelenik meg a könyv kibővített magyar kiadása (Téridő-modellek, ETTE, 2015). Nem tudom, ebben szerepel-e már az áltreles modell is.

Minden érdeklődőnek ajánlom figyelmébe a témát és a krisztálytiszta, igazi élményt okozó matematikai felépítést.

dgy

[KovPityu]

Lenne egy naiv kérdésem: ha a téridő szerkezetét torzítja a tömeg, és a fény tulajdonképpen egyenes vonalban terjed, akkor miért nem tér vissza az eredeti irányba, a torzulást elhagyva? Miért lehet egyáltalán egyáltalán eltérést tapasztalni? Mert nekem a példák alapján úgy tűnik, hogy nem is "egyenes" vonalban terjed a tér szerkezetét követve, hanem kvázi "megmássza" a hegyeket-völgyeket és a legkisebb "fáradtsággal" járó utat követi, ami viszont nem esik egybe a torzulást reprezentáló koordinátahálóval.

[Rigel]

[KovPityu]

Ha lenne fejvakarás szmájli, most beszúrnám. Addig rendben, hogy a fény "lokálisan" egyenesen halad. Viszont ez esetben az ő pályája jelölné ki a koordinátahálót, nem?
Az irányon pedig azt értem, hogyha nézek egy csillagot és a szemembe jutó fény egy nagy tömeg mellett halad el akkor máshol látom mintha nincs ott a tömeg. Viszont az én környezetem és a csillag tere is változatlan, tehát a fénynek kutya kötelessége lenne a torzulást elhagyva visszatérni az eredeti irányba. Kivéve ha nem a koordinátahálót követi, hanem a legkisebb hatás elve miatt letér róla. Ekkor viszont nem halad egyenesen (egyenesen a torzult háló vonalait értem, amit ekkor nyilván nem a fény jelöl ki, hanem egyéb úton számolható, mondjuk a gravitáció nagyságából) lokálisan sem. Ami elvárható azon az alapon is, hogy én máshol látom a csillagot miközben itt nem változott semmi, tehát valami "hatás" érte a fényt útközben.


Ps. Feleslegessé vált a kérdésem, DGy ETTE megjegyzését követve rátaláltam Székely László YT videójára, ahol ezt a kérdés feszegeti.

http://ette-sust.hu/?q=node/122
YT (Székely László: Görbült-e a Tér?)
https://www.youtube.com/watch?v=9CAxuQjlwTg

[Rigel]