Szerző: liederivative » 2015.07.09. 02:39
Nem szeretnék szerkeszteni, ezért még egy kiegészítés, önálló hozzászólásként.
Tulajdonképpen, az M tér pontjai nem rosszak eseményeknek. M lokálisan homeomorf az atlasszal.
De egy koordinátázás M-en nem "ábrázolás", és nincs is csak "a fejünkben", ahogyan Hraskó Péter írja, hanem M pontjainak valóságos geometriáját adja (a matematikai modellben mindenképpen).
M pontjai úgy őrizhetők meg eseményekként, ha a koordináta-transzformációkkor létrejövő, az eseményeken értelmezett új geometria létezik ugyan, de ez nem baj, mert M-en geometriák ekvivalencia-osztályát értelmezzük, és valójában g is ekvivalencia-osztály.
A geometria-váltások M pontjait nyilván nem változtatják meg, a pontok (most események) közötti viszonyt azonban nagyonis; de ettől, jóldefiniált módon, az áltrel-en belül, eltekintünk (más, az áltrel-lel kompatibilis fizikai elméletnél elképzelhető, hogy nem tekintünk el, és M geometria-osztálya, egy jobb fizikában, módosul).
Ekkor M általánosított sokaságként fogható fel (bár ez az elnevezés már foglalt a kohomológia-elméletben), mert geometriája nem egyértelműen meghatározott, viszont jóldefiniált osztálya van rajta geometriáknak, és ezeket nem tekintjük különbözőeknek.
Az érdekes az ekkor, hogy az Univerzum eseményei ezek szerint nem egyetlen geometria alapján vannak relációban, hanem sok, a kovariancia szempontjából egyenértékű (de más szempontból erősen különböző) geometria van rajtuk. Egyszerre.
Az események között a viszonyrendszer sokféle (végtelen sokféle), ez akár más fizikai törvények szempontjából még fontos is lehet (a kovariancia viszont marad). Lehet, hogy a geometriák ekvivalencia-osztályát egyszer majd szűkíteni kell egy újabb fizikai törvény miatt, vagy egy koordinátatranszformáció fizikailag lényegessé, magyarázó erejűvé válik (az áltrel viszont nem sérül).
De az esemény mégis: az M téridő egy pontja.