A fizikai megismerés határai

[Auróra]

[mmormota]

Minek lehet tulajdonítani, hogy sok részecskés rendszerben a rendezetlenség növekedése kijelöli a pozitív időirányt?

[Rigel]

[mmormota]

Akkor máshogy kérdezem.
A teljesen szimmetrikus egyedi részecskés egyenletekből hogyan lesz aszimmetrikus sok részecskés? Kell ehhez, hogy az egyedi is aszimmetrikus legyen (csak mondjuk ezt eddig nem vették észre, vagy észrevették csak én nem tudok róla stb), vagy a sok részecskés anélkül is lehet aszimmetrikus? De ha mondjuk lehet anélkül is, akkor miért van az, hogy egymástól látszólag szeparált rendszerek is egyfelé fejlődnek, nem pedig egyik mondjuk a pozitív, másik a negatív időirányban válik rendezetlenebbé?

[mmormota]

[Rigel]

[mmormota]

[mmormota]

Próbálom egyértelműbbé tenni, mi a bajom. Pl. barankai a körben növekvő rugalmas hullámot említi, de ez nem önmagéval bizonyítás?
Tudjuk tapasztalatból, hogy a vízhullámok körei pozitív időirányban növekednek. De hiszen épp az lenne a kérdés, hogy miért pont ez a tapasztalat, miért csak a pozitív időirányban szoktunk ilyet látni, miért sokkal gyakoribb ez mint fordítva?

Rigel indoklása - ha jól értem - azt mondja, hogy nincs itt különösebb szabály, csak van egy nagyon speciális tényszerű helyzet, ami valószínűségi alapon nagyon valószínűtlenül alakulna ki, de mi történetesen egy ilyen közelében vagyunk. A pozitív időirány meg egyszerűen az az irány, amely elfelé van a valószínűtlen tényszerű helyzettől...
Nekem eddig ez eszembe se jutott. Érdekes, lehet rajta tűnődni, de mintha barankai nem értene egyet vele.

[Rigel]

[Auróra]