Kvantumradír, késleltetett választás

[szabiku]

[mmormota]

[szabiku]

A (94.4) "ket" része egyforma. Az az S -t jelenti. Szerinted az az S mi??
Érzed, hogy sántít az (1) a doksiban?
(94.4)-től jobbra jobban kifejti a képletet.
Még nem tartunk az abszolút érték négyzetének képzésénél.

[mmormota]

[szabiku]

Hát az igaz, hogy régebben tanulmányoztam át a könyvet, és most csak beleolvasgatva, emlékezve próbálok valamire jutni, de elfogyott az időm..., van azért dilemmám
Abban igazad van, hogy |S>1 = |Ψ1> és |S>2 = |Ψ2> , de a normalizálás (1)-ben (egy per gyök kettő) szerintem olyat ró ki a |Ψ1> és |Ψ2> -re, ami végett már nem egészen egyeztethető össze a Feynman könyv (94.4) egyenletével (szerintem).

[mmormota]

[mmormota]

[szabiku]

Nem, szerintem S a forrást jelenti, úgy, hogy az ottani keletkező részecske állapota. Ez a közös kezdet bármelyik lehetséges útvonalnál. Az ábrákon is ugyanúgy állapotot jelöl, mint a többi (1,2,A,B,C,X).

(most mennem kell aludni, mert nagyon korán kelek, majd folytatjuk.. jó éjt)

[mmormota]

[szabiku]

Hááát..?? |S>1 -nek a Feynman könyvben |1><1|S> felel meg, és |S>2 -nek |2><2|S> felel meg.
De vajon ezek az |S>1 és |S>2 komplex vektorok (melyek lennének a cikkbeli |Ψ1> és |Ψ2> ) merőlegesek egymásra?? És ezeknek nincs egyirányú komponense?? Tehát ha azok külön-külön egyre vannak normálva, akkor ha összeadom őket, mekkora értékkel kell újra egyre normálnom?? Szerintem kettővel kellene osztanom, mert az 1-es valamint a 2-es résen való áthaladás teljes korelációban van, azaz ha megfigyelném a pályát, akkor vagy csak az egyiken, vagy csak a másikon menne keresztül a részecske. Ezért a normálással a Feynman könyv itt nem igen foglalkozik, mert egyrészt csak egy-egy esemény valószínűségi amplitúdójával dolgozik, másrészt a normálás elkerülhető, ha tudom, hogy mekkora értéknek felel meg a teljes valószínűségem (ha pl. nem 1).