A tér és az idő természete

[Rigel]

[Yorg]

Szerintem se lehet kihagyni a gyorsulást. Ha az utazó iker sebessége +v-ről -v-re változik, akkor egyszerűen muszáj gyorsulnia. Ha a sebességváltozás pillanatszerűen megy végbe, akkor a gyorsulás még végtelen nagy is lesz.

[szabiku]

Persze ebben teljesen igazad van. És nem is erre céloztam. Hanem arra, hogy már az elméletben is megfontolandó, hogy tegyünk/tehetünk-e ugrásokat (ha elméleti úton maradva gondoljuk csak tovább a dolgot) egy függvénybe, mert akkor már nem "jól viselkedő" függvényünk lesz, és ezzel hamarabb kerülhetünk "a végtelen problémája" esetébe matematikailag. Az ugráskor a gyorsulás ugyanis végtelen. Ha ezt matematikailag tovább szeretnénk vinni valamilyen elméleti célból, azzal komoly problémánk lesz.

[srudolf]

[mmormota]

Pl. a klasszikus iker paradoxon úgy elmesélve, hogy a találkozásoknál csak órát egyeztetnek, senki se gyorsul.

Aladár áll A pontban egy órával.

Béla egy A-hoz képest mozgó B űrhajón született, a legöregebb őse is ezen a hajón élt, senki se emlékszik mikor gyorsult a hajó utoljára. ( a régi tekercsek szerint eleve egy mozgó hajógyárban készült, majd a gyár elment másfelé)

Mikor pont Aladár mellé ér Béla, akkor röptében, megállás nélkül hozzáigazítja az óráját Aladáréhoz. Megy tovább. Szembe jön Cecil a C űrhajón, azon született stb. Mikor pont Béla mellé ér, akkor röptében hozzáigazítja az óráját Béláéhoz.

Megy Cecil tovább, nemsokára Aladár mellé ér. Megnézi a saját óráját, megnézi Aladárét - nem egyezik.

-------------------

Még egy történet, ami segít helyre tenni a gyorsulás szerepét.
Aladár és Béla ikrek. Építenek két egyforma hajót. Mindkettő iker beszáll a saját hajójába. Mindkét iker pont ugyanannyi gyorsulási szakaszt iktat be, pont ugyanolyan mértékű mind, pont ugyanolyan időtartamú is.
Egyetlen különbség van: más lesz a gyorsulási szakaszok közötti idő.

A kezdő rendszerben leírva így néznek ki:

A: gyorsít jobbra - megy 1 mp-et - fékez (=gyorsít balra) - áll egy évet - gyorsít balra - megy 1mp-et - fékez (=gyorsít jobbra) - hazaért.
B: gyorsít jobbra - megy fél évet - fékez (=gyorsít balra) - áll 2 mp-et - gyorsít balra - megy fél évet - fékez(=gyorsít jobbra) - hazaért.

Na most, a gyorsulási szakaszok egyformák, a köztük levő idők térnek csak el, elején és végén A és B egymás mellett áll. Mégis B sokkal fiatalabb a végén.

[mmormota]

Még egy ilyen:
Aladár és Béla két egymás melletti űrállomáson élnek. Hogy ne repkedjenek a súlytalanságban, az űrállomások gyűrű alakúak és forognak. Természetesen úgy állítják be a forgás sebességét, hogy mindkettőben éppen g legyen a gyorsulás. A két űrállomás pereme majdnem összeér, így Aladár és Béla időnként egymás mellé kerül.
Annyi a különbség, hogy Aladár egy kisebb sugarú gyűrűben él, ami kisebb kerületi sebességgel forog, míg Béla egy sokkal nagyobb, és nagyobb kerületi sebességű gyűrűben lakik.
Mindkettő pontosan g gyorsulást érez, így tervezték az űrállomásokat.
Kvázi szinkronban vannak, egyik n-et másik m-et fordul és találkoznak.

Minden találkozásnál azt látják, hogy Béla egyre fiatalabb.

[Yorg]

[mmormota]

Ok, csak szerettem volna megvilágítani a gyorsulás szerepét. Azt, hogy a sebesség az ami közvetlen kapcsolatban van az idő dilatációval, és a gyorsulás annyiban fontos hogy anélkül nemigen lehet változtatni a sebességen.

Az egyik közkeletű félreértés ugyanis az szokott lenni, hogy maga a gyorsulás (mint érezhető, belső méréssel kimutatható) dolog okozza valami mechanizmussal kizárólagosan az eltérést, a sebesség pedig nem is érdekes.

Ha a téridő nem sík, akkor ki lehet trükközni olyat is ahol nincs mérhető gyorsulás.

[srudolf]

[Yorg]