Kvantumfizika matekkal, kezdőknek

[dgy]

[Idegfúzió]

[Idegfúzió]

[dgy]

[dgy]

[Idegfúzió]

Most egy icipicit lehet, hogy megvilágosodtam. Mármint egy apróság tekintetében.

Tehát a mérés még egyszer:
(1) fogom az A operátort, ami a "megfigyelhető, vagy mérhető mennyiség"-nek a matematikai megfelelője és kiszámolom a sajátvektorait
(2) ezeket a kiszámolt sajátvektorokat egy új bázisnak tekintem és ezzel a bázissal kifejezem az eredeti állapotvektoromat
(3) az állapotvektornak az (új) bázisvektorokra eső vetülete adja annak a valószínűségét, hogy az adott bázisvektornak megfelelő mérési eredményt kapom (illetve még abszolút érték és négyzetre emelés)
(4) merthogy az új bázisvektorok egyikébe áll be majd a rendszer, az lesz az új állapotfüggvényem a mérés után

Akkor, ha ez így van, ezer köszönet Sanyi_Lacinak, barankainak, dgynek, és elnézést ha valaki kimaradt. Ezzel most egy lépéssel előrébb vagyok. (De ha mégsem jó, akkor gyorsan szóljatok, mielőtt idegfuzionálom a szinapszisaimba!)

Na mára tényleg be kell fejeznem.

[Kónya Gábor]

.

[Kónya Gábor]

.

[szabiku]

Szerintem elég, ha van norma.
Asszem a folytonos spektrum is pontosan ezzel kapcsolatos..

[szabiku]

barankai:
Ha ez a unimoduláris komplex transzformáció mártixa akar lenni, akkor még mindig nem jó.
Annak determinánsa ugyanis = 1 és a konjugált komplex mátrixáé is = 1
A mátrixban a transzformációs együtthatóknak kell szerepelniük, nem a koordinátáknak.
És azzal a mátrixal a spinorokat transzformáljuk.
Minden Lorentz-transzformációnak két unimoduláris transzformáció felel meg, és fordítva.
Azt hiszem a mátrix negatívja van párban így.
És a legalacsonyabb rendű spinor alacsonyabb rendű a vektoroknál.
A másodrendű spinor az már majdnem olyasmi, mint egy vektor, de akár az is lehet, és így tovább...