
Első ízben sikerült svájci és holland tudósoknak a sötét anyag létére utaló jeleket regisztrálni, a nemzetközi kutatócsoport eredményeit a Physical Review Letters című folyóirat jövő heti számában teszi közzé.
A sötét anyag, amely a világegyetem tömegének 23 százalékát adja, olyan anyagfajta, amely közvetlenül nem figyelhető meg csillagászati módszerekkel, jelenlétére csupán a látható anyagra és a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni.
A Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) részecskefizikai és kozmológiai laboratóriumának kutatói és a Leideni Egyetem tudósai az Európai Űrügynökség röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton adatait elemezték - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
Így fedezték fel a Perseus-halmaz és az Androméda-galaxis által kibocsátott röntgensugárzás spektrumában a gyenge atípusos fotonkibocsátást. A svájci és holland kutatók úgy vélik, hogy az észlelt anomáliát a sötét anyag részecskéinek, az úgynevezett steril neutrínóknak a bomlása eredményezi, ráadásul a jelek azokban a régióból érkeztek, ahol elméletileg a legnagyobb a sötét anyag koncentrációja.
Hogy ellenőrizzék koncepciójukat, a Tejútrendszerből származó adatokat is elemezték, s megtalálták ugyanazokat a jeleket olyan régiókban, amelyekben a sötét anyagnak kell összpontosulnia, hogy "forgásban tartsa" galaxisunkat.
"Úgy tűnik, hogy a sötét anyag részecskéinek bomlását fedeztük fel, ez új korszakot nyithat a csillagászatban" - hangsúlyozta az EPFL professzora, Oleg Ruchayskiy.
Mint Alexey Boyarsky, a Leideni Egyetem professzora hozzátette, a sötét anyag mindenütt jelen van, bár nehéz észlelni. Amennyiben felfedezésük bizonyítást nyer, ez elvezethet egy speciális, a sötét anyag vadászatára tervezett teleszkóp kifejlesztéséhez.
A foton az elektromágneses sugárzások, egyebek közt a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége. A neutrínók ("semlegeskék") töltéssel nem rendelkező elemi részecskék.
A részecskefizika standard modellje szerint a neutrínók három alakban fordulnak elő. Ezek az elektronneutrínók, a müonneutrínók, és a tauneutrínók, létezésüket már kísérletekkel is igazolták. A feltevések szerint azonban létezhet egy negyedik típusú, "steril" neutrínó is, amely nem vesz részt a standard modellben leírt gyenge kölcsönhatásban. (hirado)
Egy áprilisi cikk a steril neutrínók esélyeiről:A népes galaxishalmazokból érkező röntgensugár villanások lehetnek a sötét anyag részecskék felfedezésének rég várt jelei.
Amennyiben megérkeznek a várt eredmények, leszögezhetjük, hogy az univerzum anyagának nagy részét kitevő, jelenleg szinte megfoghatatlannak tűnő szubsztancia úgynevezett "steril" neutrínókból áll. Ezek lennének a tudomány által ismert standard sorozaton kívül eső első részecskék.
Bár a sötét anyag a gravitáción keresztül kölcsönhatásba lép a hagyományos anyaggal, ezen felül alig mutat valamit magából. A fizikusok úgy vélik, tömege egy ismeretlen részecskével hozható kapcsoltba. A vezető elméleti esélyes egy gyengén kölcsönható nagy tömegű részecske (WIMP), ezt azonban még a legkifinomultabb detektorokkal sem sikerült észlelni. Emellett azonban a neutrínók is jó eséllyel pályáznak, mivel hosszú életűek és rendkívül "zárkózottak" ha kölcsönhatásról van szó.
A három ismert neutrínó típus azonban nem rendelkezik elég nagy tömeggel, hogy az univerzum sötét anyagának egészéért feleljen, ezért az elméleti tudósok felvetették egy negyedik neutrínó lehetőségét, ami még kevésbé lép kölcsönhatásba a hagyományos anyaggal. Amennyiben ez a steril neutrínó elég nehéz - körülbelül 10 kiloelektronvolt - megkapnánk a teljes sötét anyag mennyiséget, míg a könnyebb változatok megoldást jelenthetnének más kozmikus talányokra.
A steril neutrínók közvetlen észlelése gyakorlatilag lehetetlen lenne, ezért a más, könnyebben észlelhető részecskékbe - röntgensugár fotonokba és hagyományos neutrínókba történő bomlását kell figyelni. Két független kutatócsoport röntgensugarú távcsövek adataiban kezdte keresni ezeket a bomlási termékeket, kutatásaikat a sötét anyagban elvileg gazdag galaxishalmazokra összpontosítva.
Esra Bulbul, az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója és munkatársai az ESA XMM-Newton űrtávcsövének és a NASA Chandra röntgen-távcsövének adataival 73 galaxishalmazt tanulmányoztak. A másik csapat, amit Alekszej Bojarszkij vezetett a hollandiai Leiden Egyetemen, az XMM-Newton észleléseit vizsgálta a Perszeusz galaxishalmaz és a közeli Androméda galaxis esetében.
Mindkét csapat 3,5 keV körüli energia kibocsátásokat észlelt, ami egy 7 keV körüli steril neutrínó bomlására vezethető vissza. Nincs kézenfekvő magyarázat a jel eredetére, semmi általunk ismert nem bocsát ki röntgensugarakat ezen az energiaszinten. Mindkét csapat kizárta a távcsövekből származó zaj lehetőségét. "Leteszteltünk minden egyes általunk felvetett lehetőséget és rendkívüli körültekintéssel zártunk ki dolgokat" - mondta Bulbul. "A végeredmény, hogy nem tudjuk mi ez. A legizgalmasabb magyarázat a steril neutrínók bomlási jele lenne"
Jelek már korábban is felbukkantak, majd sajnos el is véreztek a teszteken, ezért a kutatók igen óvatosak. Kevork Abazajian, az Irvine-i Kalifornia Egyetem tudósa, aki maga is kutatja a sötét anyagot, érdekesnek ás biztatónak nevezte a két csapat eredményét. "Úgy vélem a megerősítéséhez más dolgok mélyebb megfigyeléseire lesz szükség" - tette hozzá, utalva a jelek felbukkanására más nagy mennyiségű sötét anyagot magukba foglaló objektumoknál, például a törpegalaxisoknál, illetve olyan tényezőkre, mint a jel erősödésére a halmazok középpontjai környékén, ahol nagyobb arányban kellene jelen lennie a sötét anyagnak.
A steril neutrínók felfedezése, ha nem is sikerül megfeleltetni azokat a sötét anyagnak, egy másik rejtélyt még mindig megválaszolhat, ez pedig a "hiányzó" galaxisok rejtélye. Az ősrobbanás által kibocsátott fény térképeivel mérik a teljes világegyetem tágulásának ütemét és a hagyományos anyag csoportosulási készségét. Ezek az adatok azonban ellentmondanak azoknak a kísérleteknek, amik a helyi univerzumot mérik. A térképek szerint a tágulás lassabb és elvileg háromszor annyi galaxishalmazt kellene látnunk, mint amennyit észlelünk.
Ha a steril neutrínók léteztek a korai univerzumban, mindkét problémára megoldással szolgálhatnak, mondta Mark Wyman, a New York Egyetem tudósa. Modelljei szerint egy 1 eV-nél kisebb tömegű steril neutrínó felgyorsítaná a térképen alapuló tágulási értékeket, emellett a kölcsönhatásokkal szembeni ellenállásából adódóan kevesebb tömeg marad az anyag felhalmozódására és a galaxisok kialakítására.
Wyman steril neutrínója túl könnyű, hogy számba vegyék a sötét anyag esetében, azonban kapcsolódhat nehezebb steril neutrínókhoz, olyan jelekhez, amik megjelennek a fentebb említett röntgen-adatokban. (sg)
banz.