Hírek - röviden

[Rigel]

[Banzai]

Azért ez nem semmi...

A szénhidrogén tavakon megcsillanó napfény a legújabb Cassini felvételeken. (infravörös)





Mondjuk ez is csodaszép, a tegnap visszatért kínai szondáról, bár kicsit túl szép hogy igaz legyen..., kicsit nehezen hiszek a Kínaiaknak.

[Banzai]

Csodás kísérlet!

Megismételték a híres holdi, toll kísérletet a világ legnagyobb vákuumhangárjában...csak engem idegesít Brian Cox??

[Banzai]

[Banzai]

Mire jók a párhuzamos univerzumok?

Három amerikai tudós megpróbálja az egymással kölcsönhatásban álló párhuzamos univerzumokat átemelni a sci-fik birodalmából a tudomány világába. Howard Wiseman professzor és dr. Michael Hall, a Griffith Egyetem Kvantumdinamikai Központjának munkatársai, valamint dr. Dirk-Andre Deckert, a Kaliforniai Egyetem fizikusa szerint a párhuzamos univerzumok valóban léteznek és kölcsönhatásban állnak egymással. Eszerint a „közeli” világegyetemek egy taszító erőnek köszönhetően hatással vannak egymásra, vagyis nem egymástól függetlenül fejlődnek. A szóban forgó kölcsönhatás megmagyarázhatja a kvantummechanika összes bizarrnak tűnő vonzatát.

A világegyetem mikroszópikus méreteken zajló működésének magyarázata csak a kvantumelmélettel oldható meg, ami elvileg minden anyagra alkalmazható, ugyanakkor rendkívül nehéz mélyrehatóan vizsgálni ezt a témát, mivel látszólag olyan furcsa jelenségekről beszélünk, amik megsértik az ok-okozat törvényeit. "Azt hiszem, bizton állíthatom, hogy senki sem érti a kvantummechanikát" - jegyezte meg egyszer egy elismert amerikai elméleti fizikus, Richard Feynman, aki ezzel gyakorlatilag össze is foglalta azt, amit szinte mindenki megfogalmaz magában, legfeljebb nem hangoztat.

[Banzai]

[Banzai]

Ez nem szimuláció!!! Először fotóztak születő bolygórendszert!

A chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp valami olyasmit fényképezett le, amiről a csillagászok eddig álmodni is alig mertek. A kép a valóságban tárja elénk egy bolygórendszer születését olyan élességgel és részletességgel, ahogy eddig csak fantáziarajzokon és szimulációkon láthattuk.
“Amikor először megláttam a felvételt, azt hittem, szimulációt bámulok. Egyszerűen túlságosan jó kép volt” - mondta az ALMA obszervatórium észak-amerikai szakmai stábjának vezetője, Tony Beasley.

[Banzai]

Bruce Willis sikeresen lanbdolt! A Rosetta leszállóegysége a Philae sikeresen üstököst ért! Szenzációs siker.

Élő közvetítés:

[Banzai]

40 éve bombázzuk bitekkel a csillagokat

Vasárnap 40 éves az emberiség első csillagközi kommunikációs kísérlete, az arecibói üzenet. Még nagyjából 25 ezer évig úton lesz, és amúgy is inkább erődemonstráció volt, de azóta is mindenki várja rá a választ. Űrbe sugárzott bitek, ufóvadászat és többé-kevésbé titokzatos válaszok.
Az üzenetet a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatóriumból sugározták, amely 1963-tól üzemel, de 305 méteres átmérőjével ma is a világ legnagyobb egytányéros rádióteleszkópja (bár már épül Kínában a trónkövetelő). Leginkább persze a róla elnevezett üzenet miatt ismert, de számos ennél jóval fontosabb eredmény is született itt. A segítségével állapították meg például 1964-ben, hogy a Merkúr forgási ideje valójában 59 nap, nem pedig 88, ahogy korábban feltételezték. Innen származik a neutroncsillagok létezésének első komoly bizonyítéka is 1968-ból. 1974-ben itt fedezték fel a bináris pulzárokat(ez később Nobel-díjat is ért), 1982-ben pedig az első milliszekundumos pulzárt. 1989-ben itt fényképeztek le először egy aszteroidát, egy évvel később pedig felfedezték az első exobolygót. De szovjet radarok keresésére is használták korábban. Nem csoda, hogy az Aranyszem című James Bond-filmtől egy X-akták-részen át a Kapcsolatig a popkultúrában is gyakran felbukkan.

[Banzai]

Két új szubatomi részecskét fedeztek fel a CERN-ben



A barion-családhoz tartozó két új szubatomi részecskét fedeztek fel az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, akik kutatásaikat a Physical Review Letters folyóirat legújabb számában ismertetik – írja az MTI.
A barionok – mint az atommagot alkotó protonok és neutronok – három, erős kölcsönhatással összetartott elemi részecskéből, kvarkból épülnek. Különböző kvarkok léteznek: vannak felkvarkok (u-kvarkok/up quark), lekvarkok (d-kvark/down quark), továbbá megkülönböztetnek furcsa kvarkokat (s-kvark/strange quark), alap-kvarkokat (b-kvark/ bottom quark), más néven szépséges kvarkokat (beauty quark) is.
Az Xi_b és az Xi_b* barionokat a kvarkmodell jósolta meg, ám létükre az első bizonyítékokat a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) egyik detektorán, az LHCb-én 2011-2012-ben végzett kísérletek során összegyűjtött adatok elemzésével találták. Egy rokonbariont, (Xi_b*0) az LHC másik detektorán, a CMS-kísérlet keretében észleltek 2012-ben.
Mindkét új barion egy szépséges (b), továbbá egy furcsa (s) és egy lekvarkot (d) tartalmaz. A nehézsúlyú b-kvarkoknak köszönhetően tömegük a proton tömegének a hatszorosa. Az azonos összetétel ellenére azonban két különböző barionról van szó, hiszen a tömegüket nem pusztán az alkotóelemek összege, hanem a konfigurációja is meghatározza, minden kvark ugyanis saját belső impulzusmomentummal, spinnel rendelkezik. Az Xi_b állapotban a két könnyebb kvark spinje ellenkező irányba mutat, míg az Xi_b* esetében egy sorba rendeződnek, ennek köszönhetően utóbbi barion kissé súlyosabb.
A két új szubatomi részecske tömege mellett a fizikusok vizsgálták, hogy milyen gyakorisággal képződnek ezek a barionok, mennyire instabilak, és meghatározták bomlásuk egyéb paramétereit is. Az eredmények egybeesnek a kvantum-színdinamika elmélet jóslataival. (index)