kérdés

[acheron]

számelmélet kontra bizonytalansági reláció. avagy sánta e kvantumelmélet bizonyos szempontból ?

a kérdés a következő : Számelméleti szempontból a szám egyformaságot , minden határon túli egyezőséget feltételez . pl azt mondom ez itt 5 db alma ... ez mint matematikai valóság mármint az 5, azt jelenti elvileg tökéletes egyformaságú az alma mint fogalom :a számosság ugyanis ezt jelenti ...(nincs különbség számosság szinten) Viszont valóságos fizikai objektumok szintjén NINCS tökéletes egyformaság , makro objektumok szintjén ez kézzelfoghatóan igaz, nincs két egyforma csapágygolyó, csillag .. Tételezzük fel hogy bármilyen fizikai ,kémiai biológiai folyamat a hasonló ...a tudományos mérés határain inneni matematikai természetű egyformasága lehetséges de azon túl nem, teljesen egyedi . pl Galilei golyókat hajigál a ferde toronyból ... közben a hold máshova kerül a nap elmozdul ...egy kicsit más gravitációs környezetben történik a szabadesés ... a a mérések között a matematikai egyformaság---általánosított szabály a fő paraméterek viszonylagos állandósága miatt (föld tömege ) miatt van ... valójában nem tökéletesen egyforma az eredmény (mérési bizonytalanság matematikai természetű valóságértelmezés eredménye )

Vagyis pl az hogy egy elektron, vagy akármilyen elemi rész tökéletesen ugyanolyan , vagy úgy viselkedik mint egy másik ...ez nem igaz teljesen hanem matematikai háttérből következik (bizonyos mérhető "állandósítható" paramétereit tekintve áll fenn az azonosság ) kérdés adott : a mérés heisenberg féle elvi bizonytalansága nem matematikai természetű háttér hozadéka e.??? Éppen azért mert a matematika csak teljesen egyforma elemek számosságával tud valamit kezdeni , ha a valóság mégsem ilyen akkor ez az oka a bizonytalanságnak , és persze egy csomó kvantumelméleti paradoxon is is téves valóságértelmezés eredménye : nem szabad korlátlanul kiterjeszteni a matematikai típusú egyformaságot ...


gondolom érthető valamennyire

[Rigel]

[Banzai]

[acheron]

[acheron]

[Banzai]

[acheron]

értem hogy azt jelenti hogy teljes azonosság ... ez ok elemi rész mint hipotetikus fogalom ezt jelenti ... pl modell szinten csapágygolyókkal szimulálsz hidrogén gáz atomokat (molekulákat) ez hipotetikus hasonlóság : lehet így definiálni de definíció idealizált . Azt viszont nagyon erősen kétlem hogy a valóságban van ilyen tökéletes teljesen 100 százalékos egyezősége 2 elemi résznek ... a fizikai térben pl nincs két azonos hely ,eleve más helyzetük, van hogy lehetnének tökéletesen teljesen azonosak ? bizonyos paramétereik: töltés spin tömeg meg amivel még jellemezhetők bizonyos határokon belül igen azonos ezzel lehet dolgozni stb ...de kétlem hogy akárhány tizedesjegyig ... fényre dettó nagyon erősen matematikai tip idea szagú valami hogy a sebessége c fix pont ...nem az eleve nem tud egyenesen menni egy össze vissza mozgó tömegekkel jellemezhető térben ... akárhányszor küldesz egyik pontból egy másikba egy fotont ...mindig más univerzális pl gravitációs környezetben lehet ezt megtenni azaz kacsázik egy kicsit ...gondolom ... nincs tökéletes egyenes , csak gondolatkísérlet szinten , lehet hogy pont sincs csak valamekkora pici hely van

ok... akkor nem a fizikus hülyít persze (pláne nem a jó fizikus ) persze hanem a média kapja ezt fel és időutazás meg hasonlóval eteti a népet, de az a fizikus is gyanús aki maga is elhiszi , hogy a matematikai ideákkal a világ teljesen leírható (szerintem nem, és nem is bizonytalan a a valóság ... elvileg igenis minden lehet determinált : Einsteinnek volt igaza , és nem Heisenberg-nek , a pozitivista bagázsról nem is beszélve... )

[dgy]

[KovPityu]

[acheron]

bocs nem igazán értem mire akar utalni ... azt értem hogy a dollár is egyféle elemi rész, vagy mondjuk a cent annak a elvileg bármekkora összegnek az elemi része ami a viszonyítás alapja ... aztán lehet számolgatni vele, persze egyik cent olyan mint a másik de amint fizikai valósággá pl papírrá vagy fémpénzzé alakítják egy bankban .... konkrétan realizálódik már fizikai különbségek feldezhetők fel ... a virtuálisból kirángatott realitás szépen elveszíti az idealizált egyformaságát, fizikai realitásként ...persze amit jelként jelöl ok az marad egy csatolt képzet, kopott egy dolláros meg a vadi új bankó is egy dollárt ér ...de ez csak egy egyezményes képzet ... tanult valami (nem tanítják meg hogy mi a pénz, hogyan és


mit jelöl akkor nem értik emberek se )




egyezményes jel matematizálható képzet, elvileg végtelenített oszthatóságával , elméletileg lehet egy milliomod dollárom is ...és akkor ott tartunk hogy az elemi rész nem más mint egy matematikai gyökerű fogalom osztás alapon ... egyet elosztok három felé (valahogy sikerül egy almát 3 felé nyiszálni pl ) 1/3 ot máris kijelölhetem az egy egész elemi részének ... teljesen önkényesen ... mert minden rész kijelölés önkényes ... teljesen (akkor is egyébként racionális célszerű )