Új matematikai modellek szerint elképzelhető, hogy fekete lyukak nem is léteznek - az összeomló csillagok magjai a Hawking-sugárzás miatt elpárolognak, mielőtt kialakulhatnának.
"Még mindig nem dolgoztam fel a sokkot" - mondja Laura Mersini-Houghton, a UNC-Chapel Hill egyetem fizikusprofesszora, aki saját magát lepte meg legjobban az eredményeivel. Számításai arra utalnak, hogy nem jöhetnek létre - az egyébként 50 éve aktívan kutatott - fekete lyukak. Stephen Hawking életműve szinte egy az egyben ezeken a misztikus csillagászati objektumokon alapszik.
Talán így nézhet ki a fekete lyuk sugárzása (kék) és a körülötte lévő gáz- és porfelhő (szürke) - már ha létezik egyáltalán
Forrás: NASA/JPL-Caltech
Mersini-Houghton és Hawking abban egyetértenek, hogy ha léteznek fekete lyukak, akkor azok rendkívül sűrű csillagmagok összeomlásával keletkezhetnek. Amikor létrejön a fekete lyuk és az őt körülvevő eseményhorizont, akkor utána semmi sem léphet ki belőle, még a fény sem - ezért fekete. Hawking viszont 1974-ben kimutatta, hogy a fekete lyukak képesek sugározni, ezáltal veszíteni a tömegükből. Most úgy tűnik, hogy erre az úgynevezett párolgásra nem csak a fekete lyukak, de az összeomló csillagok is képesek lehetnek.
Mersini-Houghton matematikai modellekkel a következőre jutott. Az összeomló csillagok olyan gyorsan párolognak és ezáltal olyan rohamosan veszítenek a tömegükből, hogy nem képesek elérni azt a kritikus pontot, ahol fekete lyukká válhatnának. Ha ez valóban így van, akkor ez egy olyan önszabályzó mechanizmus lehet, amely meggátolja az eseményhorizont és a fekete lyukak létrejöttét.
Eseményhorizont?
Az eseményhorizont a fekete lyukat körülvevő burok. Azt a határfelületet jelenti, amelyen belülről se anyag, se fény, de talán még információ sem távozhat. Arról, hogy mi van mögötte, nem sokat tudunk, hiszen nem lehet mögé "benézni".
Mersini-Houghton szerint a haldokló csillag pusztán összehúzódik, majd felrobban - nem éri el a kritkus sűrűséget, így soha sem alakul ki fekete lyuk. A fizikus ide kapcsolódó korábbi, kezdetlegesebb munkája már megjelent a Physics Letters B lapjain. Egyelőre csak a kisebb fekete lyukakról szól, és nem említi galaxisok centrumaiban lévő szupertömegű fekete lyukakat, de ezekről egyébként sem sokat tudunk. A precíz számításokat tartalmazó új szakcikk viszont egyelőre csak előzetes közlésben jelent meg, így még nem érdemes azonnal lemondani a fekete lyukakról.
Megkeresésünkre Sabine Hossenfelder, a Nordita Elméleti Fizikai Kutatóintézet fekete lyukakkal foglalkozó munkatársa elmondta, hogy vannak ugyan ismert problémák a számítás technikai részleteivel, de egyelőre nem tudni, hogy ez számít-e a végső következtetésben. "Ezek az eredmények rettentő ellentmondásosak, szembe mennek mindennel, amit tudunk a fekete lyukak párolgásáról" - nyilatkozta "Ilyen rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékra van szükség, a cikk viszont nem ad semmilyen magyarázatot arra, hogy a számítások miért nem egyeznek Hawking eredeti becsléseivel. Ez nem jó." (origo)
