GPS

[laikus]

[mmormota]

Közben rájöttem valamire.
Jelenleg ott tartunk, hogy hogy a tornyos óra sajátideje hosszabb mint a keringő óráé, Laci kiszámította.
Tudjuk hogy a tornyos óra pályája nem lehet geodetikus, tehát kell legyen ennél hosszabb saját idejű pálya. Az viszont nem a keringő, mert annak éppen hogy kevesebb. Laci kiszámolta.

Na most, arra jöttem rá, hogy tudok a tornyos óránál hosszabb saját idejű pályát, és szerintem ez az, amelynek a leghosszabb a sajátideje minden lehetséges pálya közül. Ez pedig az a pálya, amit úgy kapunk, hogy a toronyból függőlegesen feldobjuk az órát olyan kezdősebességgel, hogy pont a kívánt időpontban essen vissza ugyanoda.
Ez lesz az a kompromisszumos pálya, ami megvalósítja a leghosszabb sajátidőt: eltávolodik a Földtől ezért szaporábban gyűjti a sajátidőt (ami jó) de ehhez persze sebesség kell neki ami lassítja (ez rossz) de összességében a két ellentétes hatás éppen a szabadesésen pályán adja a maximum sajátidőt.

Ez feloldja félig az alap kérdésemet: a tornyos óra azért lehet lassabb mint a keringő holdé, mert a keringő hold nem az optimális maximális sajátidejű pálya, annak ellenére hogy szabadesés, hanem valami más.

Gyanítom, hogy ez a valami más pedig nem egyéb mint egy alapvető útvonal választás kérdése, tudniillik ilyen téridő pontok választása esetén két külön dolog hogy maradok a görbítő tömeg egyik oldalán, vagy megkerülöm azt. A kerülősre is lehet optimum, valószínűleg a GPS hold azt futja be ami megkerüléssel a leghosszabb sajátidő. De éppen mert megkerülés van benne, le tudja verni a toronyóra is sajátidő gyűjtésben (pedig nem geodetikus), és persze a bajnok a nem kerülő dobálós pálya ami geodetikus is meg a legjobb is.

Legfeljebb annyi marad, hogy akkor a megkerülőset is geodetikusnak hívják-e, és ha igen, ezt a megkerülés dolgot is nevezik-e valahogy, mint paramétere a geodetikus pálya lehetőségeknek.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre, elsősorban persze Laciéra, ő segített és ásta bele magát igazán.

[dgy]

[Nullstejn]

A fenti diskurzus arra is jó volt, hogy –noha nálam csak a megértés csírái mutatkoznak (az is némi jóindulattal magam iránt)-,figyelmetekbe ajánljam -t, konnexió témában is, melyre a kérdés körüljárásakor leltem. Remélhetőleg a szerző (’n Quijote) nem szélmalomharcot vív…

[dgy]

[mmormota]

Köszönöm hogy ajánlottad, mert első ránézésre tetszett, de mielőtt komolyabban belemélyednék, jó tudni hogy helyes szemléletet tükröz (bosszantó lenne hosszú idő után rájönni hogy esetleg valami hülyeséget akar eladni csak a szokottnál magasabb színvonalon).

[dgy]

[dgy]

[dgy]

[dgy]

Szia Laci,

most nem érek rá részletesen válaszolni, csak két elemi megjegyzés:

A gondolatmenet alapvetően helyes, de:

1/ A két lineáris tér egymásra képezésénél nem léphet fel eltolás, mert az affin tulajdonság. Origó origóra képződik, marad egy lineáris trafó.

2/ Nem 16 ismeretlen lesz, hanem 64, mert minden függ a koordinátakülönbségektől is, ezek infinitézimálisok lévén nyilván lineárisan. Viszont csak 40 egyenleted lesz a 64 ismeretlenre, ezért kell egy további axióma.

dgy