A tér és az idő természete

[dgy]

[quastic]

Üdv,

Lelkes amatőr vagyok, aki érdeklődik a specrel és áltrel iránt. Sok DGY videót megnéztem. Felmerült bennem egy kérdés, amire még nem kaptam konkrét választ, így gondoltam felteszem itt.
Tegyük fel, hogy van egy bolygó tőlünk 4 fényév távolságra. Van egy tök jó távcsövünk, és látjuk hogy Samu integet nekünk a bolygóról. Állandó sebességgel lengeti karját. Mit fogunk látni, ha elindulunk Samu felé? Gyorsabban fogja lengetni a kezeit? Lassabban? Ugyan úgy? Mi lesz ha megérkezünk? Mennyi idő telik el neki és nekünk, ha fénysebesség közeli sebességgel megyünk felé?

Köszönöm,
Dávid

[I.Zoli]

Szia Dávid!

Én is amatőr vagyok, sőt itt a kozmoforumon még annak sem mondhatnám magam szegényes ismereteimmel. Viszont Dávid Gyula videói, előadásai engem is lekötnek, ezenkívül nagyon érdekesek az itt folyó beszélgetések, szívesen olvasgatom őket. (Van olyan amit felfogok én is...
Válaszolni nem tudnék megfelelően neked abban biztos vagyok.
Viszont ha jól gondolom a relativitás elméletek egyik elve, hogy mit mihez viszonyítunk, honnan vizsgálunk.
Pl.: Samu bolygója milyen mozgást végez hozzánk képest amikor elindulunk és haladunk felé.
Mondjuk ha a mi sebességünk nagyobb Samuéhoz képest, akkor nekünk lassabban telik az idő mint Samunak.
(Remélem kijavítanak ha nem jól írok valamit)

Az ikrek és paradoxonok című előadást nézd meg újra szerintem.
Egyenlőre csak akkor és addig értem meg nagy vonalakban ezeket az előadásokat amíg nézem és hallgatom őket. Tehát még biztosan meg kell néznem párszor, hogy minél többet minél mélyebben érthessek.

Zoli

[Rigel]

[I.Zoli]

Amikor 0,8c-vel haladunk Samuhoz képest úgy, hogy mondjuk Samu egy helyben áll és így 0,8c-vel gyorsabb a mozgásunk nála, akkor kölcsönösen kisebbnek látjuk egymást?

[I.Zoli]

Olvasgattam korábbi hozzászólásokat így módosítanék. Bocsánat az "egy helyben áll" megfogalmazásért. Mondjuk egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és mi ehhez képest haladunk gyorsabban 0,8c-vel.

[I.Zoli]

Igaz igaz Ezt Dávid Gyula TÖBBSZÖR is elmondta az előadásaiban: nincs kitüntetett.... Tehát ezt még nekem is illett volna tudni és figyelembe venni
Amikor a kérdést megírtam, hogy kisebbnek látjuk-e Samut, az a példa merült fel bennem, amikor egy bakter ül egy alagút felett és a fél fénysebességgel közeledő vonatot szeretné bezárni az alagútba, és a vonat hosszát fele akkorának látja mint amekkora indulás előtt volt. Viszont most elbizonytalanodtam az emlékeimben, így ismétlem az előadást

[quastic]

Köszönöm a hozzászólásokat, igazán hasznosak voltak, most már kezdek képen lenni Kicsit agyalok és jövök egy következő kérdéssel!

[Attila the hun]

A tér valóban nem egy fizikailag létező entitás. A világunk értelmezése hasonló mint a mondatelemzés.
A világot látjuk, a mondatot halljuk. A világot mérjük, a mondatot elemezzük. Az előbbihez társítjuk az időt, teret, stb, az utóbbihoz az állítmányt, jelzőt, stb.
Csak azt nem mondja valaki, hogy az állítmány is létezik, mert akkor az állapothatározóm rögtön megváltozik.
Nos ha igaz és a tér valóban létezik az anyag nélkül is, akkor vajon miért az ősrobbanás hozta létre, hiszen a tér létezésének nem volt szüksége az anyag meglétéhez, merthogy állítólag a tér létezik az anyag nélkül is. Mint tudjuk az égitesteken túl a világegyetemünket számos egyéb dolog tölti ki, mégpedig úgy, hogy abban nem létezik teljesen üres rész ami az a bizonyos tér lehetne. Ha ezt vesszük alapul, akkor a tér nem lehet a világegyetemünk része, hanem egyértelmű, hogy a tér mint üres rész, kizárólag a világegyetemünk határain túl létezhet hiszen kizárólag csak ott lehetnek olyan állapotok.

[Banzai]