Szerző: Antares » 2014.04.02. 01:16
Engem is régóta foglalkoztat az a dolog, amit Skirka feszeget, bár bennem ez úgy fogalmazódott meg, hogy külső szemlélő számára létezhet-e egyáltalán fekete lyuk.
Mert ha a fekete lyukba hulló anyag az eseményhorizonthoz közeledve egyre lassabban zuhan, és végül ott meg is áll (természetesen végig a külső szemlélő szempontjából tekintve), akkor ugyanez igaz kell legyen magára a fekete lyukká avanzsáló csillagra is, nem? Vagyis amint a csillag összeomlik, és elérné a saját Schwarzchild-sugarát, ott az összeomlásnak kívülről nézve örökre meg kellene állnia, és a csillag soha nem alakulna át fekete lyukká, nem?
És én is úgy érzem, hogy ez a lokális-nem lokális dolog itt nem oldja meg megnyugtatóan a problémát, mert az eseményhorizonton egyfajta szakadás van a függvényekben. A végtelen mindenhez képest végtelen, tehát akármilyen közel is legyünk az eseményhorizonthoz, minden távolságból azt kell tapasztalnunk, hogy a fekete lyuk sohasem alakul ki. Akkor pedig mondhatunk egyáltalán olyat, hogy fekete lyukak léteznek?