Szerző: srudolf » 2014.07.17. 12:40
Köszi.
A bázis fogalmát értem: az az egységvektor halmaz (az elemek száma a dimenzió), amivel egyértelműen ki lehet szerkeszteni minden vektort, a bázisok egy skalárral való szorzásával és azok vektoriális összeadásával (paralelogramma szabály). Ha változik a koordináta rendszer, akkor változik a bázis is.
Az ívhossz invarianciája azt jelenti, hogy bázisfüggetlen, azaz bármilyen koordinátarendszerben írom le ugyanazt a hosszat kapom.
Amit nem igazán értek, az a hiperbólikus teret. Azt persze értem, hogy az euklédészi geometriában, hogyan néz ki a hiperbola képlete és hogy néz ki lerarajzolva (x/a - y/a =1), az egyenlő szárú hiperbolánál x- y=1, de hogy miként jutott el Bolyai az euklédeszi párhuzamossági axioma tagadásától, oda, hogy a gömb belsejéből rajzoljon, a gömbre, azt sehogy sem tudom felfogni, pedig többszőr nekiálltam már, kaptam egy grafikus programot is, ami rajzol egyenest, szakaszt, parhuzamost (Bolyai.exe).
Annyit megértettem, hogy a euklédeszi papíron lerajzolva, a hiberbolikus sík egymással parhuzalmos, aszimtotikus hiperbolaívek sorozata, ezt le is tudtam rajzolni egy grafikus programmal. Azt gondolom, hogy egy anyagi pont ebben a síkban csak a ezen hiperbolák mentén tud mozogni.
A negyedik dimenzió is elég nehéz ügy, lerajzolni nem nagyon lehet, megvannak a képletek...
Most magyaráztad el, hogy a differenciálszámítást csak akkor szabad használni a specrelben, ha változó sebességű mozgásokat írnunk le, ha egyensevonalú egyenletes mozgásokat akkor a világvonal is egyenes és eleg a hiperboliks szögfüggvényekkel játszani. Azt már elmagyaráztad, hogy úgy cselezed ki a gyorsuló mozgást, hogy egy dt pillanatra megáll az időt és dv állandó sebbességű IR teszel a gyorsulva mozgó test mellé, aminek a ugyanaz a dtau sajátideje, mind a gyorsuló testnek.
Tanulmányozni kedtem az algebrát is, ezt én ebben az axiomatikus (tétel-bizonyításÖ formában nem tanultam soha, vektortereknél nagyából megértettem a test fogalmát is, pedig használtunk annak idején szilárdságtanban tenzorokat is, de csak megtanúltam a képleteket és a jelöléseket, soha nem foglalkoztam azzal, hogy mi az a tenzor. A mátrixokkal és a determinánsokkal nagyából tisztában vagyok, persze nem egyetemi szinten, de vannak jó könyvek, Dgy is írt kettőt nagyon jót.
Nem egyszerűek ezek a dolgok...