Miért forog minden?

[dgy]

[ZorróAszter]

Igen, de ha valószínűséggel magyarázzuk a forgás általános jelenségét, akkor azt is mondjuk, hogy annak a valószínűsége is nagyon nagy, hogy bármely test közel azonos periódusidővel három tengely körül forog. De ezt szinte csak a meteoroknál látjuk.

Hacsak annak, hogy nem ezt tapasztaljuk, nem az az oka, hogy van valami mechanizmus, ami a háromtengelyű forgás két kisebb energiájú összetevőjét szép lassan a harmadik, legnagyobb energiájú összetevőjét tovább növelve lassan megszünteti.

Merthát példul a Föld is kapott legalább egy nagy bodicseket életében. Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy pont a tengelyre merőlesen kapta, és csak a forgás sebességét változtatta meg. 27000 év meg túl hosszú, hogy csak ilyen pici volt a bodicsek, ami a Holdat kiszakította.

Én arra az általános relativitás okozta effektusra gyanakszom, mint ami a perihéliumpont körbeforgását is okozza.

Vagy van valami egyszerű magyarázat is?

[mmormota]

Szerintem nem értetted meg, hogy nem létezik tiszta több tengelyű forgás. Pedig Euler be is bizonyította, több bizonyítás is szerepel a linkelt lapon.

A precesszió nem tisztán forgás, hanem erőhatás miatt bekövetkező összetett mozgás.

Ha külső erők nincsenek, akkor egy szilárd test egy tengely körül forog. Legyen az meteor vagy bolygó.

[dgy]

[ZorróAszter]

mmormotának

Bocs, de ezzel kapcsolatosan két felvetésemre sem válaszoltál.

Egyesítve ezeket: Ha Euler ezt mondja, és igaza van, akkor az űrállomáson a levegőben a hossztengelye körül forgó és ugyanakkor a tömegközéppontja körül erre merőlegesen is megpörgetett ceruzára erősíts fel nekem valahová egy tengelyt, amit adott sebességgel megforgatva ugyanazt produkálja a ceruza, mint korábban szabadon pörögve.

Szerintem nem tudsz találni ilyen tengelyt.

[mmormota]

[mmormota]

Ez érdekes. A hozzászólásomat úgy írtam meg, hogy nem láttam az azt megelőző kérdést, éppen írtam mikor a kérdés felkerült! Mégis olyan, mintha pontosan erre a kérdésre válaszolnék, űrállomással stb. Telepátia, jövőbe látás...
Kivéve egyet: a kérdésben a tömegközéppont nem mozog, így az egyenes vonalú egyenletes mozgás rész nincs. Hiába, Uri Geller se tudta tökéletesen.

[ZorróAszter]

Kedves DGY!

Nekem az, hogy csak egy tengely körüli forgás lehetséges, az azt jelenti, hogy minden magára hagyott bárhogy forgó test forgása visszavezethető egy irányát, helyét nem változtató tengely körüli forgatásra.

Vagyis a világűrben jó messze mindentől pörög egy ceruza a hossztengelye körül és óvatosan megütjük valamelyik végét merőlegesen, amitől ezzel egyidőben erre merőlegesen is pörögni kezd továbbra is egyhelyben,

Akkor amiatt, hogy nem adható egy darab egyirányba mutató, kvázi álló tengely, ami körül a ceruzát megforgatva a ceruza ugyanazt a mozgást végzi, az azt jelenti, hogy létezik pl. itt a két tengely körüli forgás.

Azt, hogy a másik tengely körüli jóval lassabb forgást reprezentálhatjuk a Föld estében a precessziós kúppal, amin a Föld tengelye körbefordul, csak szemléltetjük ugyanezt, amit már nem tudunk megtenni akkor, ha számottevő harmadik tengely körüli forgása is lenne.

Mi ebben a gondolat menetben a hiba?

[laikus]

Én meg most értettem meg a lényeget. Legalább is azt hiszem!
Vagyis minden "nyugalmi" állapotban lévő test csak egy tengelye körül forog amíg külső erők nem hatnak rá. Amint az erők hatása megszűnik akkor mindjárt beáll az egytengely körüli forgás! Lásd giroszkóp (pörgettyű).

[mmormota]