Miért forog minden?

[Privát Emil]

[Antares]

[dgy]

[20 karakter lehet?]

Errol eszembe jutott, hogy hallottam egy kiserletrol, ami soran megforgattak (klasszikus forgatassal) egy feles spinu reszecsket, majd megmertek az allapotat. Bizonyitando, hogy tenyleg ketszer kell korbeforgatni, hogy "korbeforduljon". Neten nem talaltam. Nem tudjatok, hol talalok rola egy cikket/emlitest (amit nem en irtam)?

[laikus]

[Banzai]

[laikus]

Oké ez rendben van, (majdnem azt írtam, hogy értem ) és elfogadom de én a gyakorlati megjelenésére gondoltam mint pl. Stern–Gerlach-kísérlet-ben.

Gondolom több más kisérletben, szituációban is előfordulhat ahol tettenérhető a „spin" mint a részecskék tulajdonsága?!

[Banzai]

[ZorróAszter]

Az nekem is tiszta, hogy ha egy erő nem hajszálpontosan a súlyponton keresztül hat, akkor forgást generál, vagy a meglévő forgást növeli vagy csökkenti. Annak a valószínűsége, hogy véletlenül pont akkora erő hasson, hogy a forgás pont leálljon, annak a valószínűsége nulla. Az űrben szinte csak az emberi akarat képes erre, máshol meg a súrlódás.

De miért az egytengelyű forgás a leggyakoribb?

Mikor az űrhajósok hülyéskednek, dobálóznak, annak az eredménye szinte mindig három tengely körüli forgás.

Attól meg egyenesen rettegnek, hogy egy műholdat szerelés közben véletlenül három tengely menti forgásba hozzanak, mert egy több száz kilós műholdat nem lehet marokba szorítással megállítani.

Három tengelyű forgást állítólag csak számítógép tud megállítani.

A lényeg: miért nem a háromtengelyű forgás a leggyakoribb?

Van valami természeti mechanizmus, ami a háromtengelyű forgást szép lassan egytengelyűvé alakítja?
Az összes másik tengely körüli forgási energia átalakul az egyetlen, korábban legnagyobb energiájú tengelyűvé?

[mmormota]

Nem létezik 3 tengelyű forgás. Minden forgásnak 1 tengelye van...