A mágneses mező munkája nem nulla - De miért?

[Antares]

Azt tanultuk, hogy a mágneses mező munkája mindig nulla, mert F= q * v x B.

Ugyanakkor ha egymás mellé teszünk két mágnest, azok megmozdulnak és gyorsulnak. De mitől kapják a mozgási energiát, ha a mágneses mező munkája nulla?

[dgy]

[Antares]

De a dipólokat is a töltések hozzák létre, nem? És ha van egy elemi törvény, akkor úgy lenne logikus, hogy az abból felépített rendszerekre is igaz a mélyebb törvény. Ok, hogy az elektronoknak van saját mágneses momentuma is, de ha csak a pályaperdületük miatt lenne mágnességük, akkor is hasonlóan működne a dolog.

Mondok másik példát, mondjuk a két egyenes vezető esete, amiben csak elemi töltések haladnak. Tekintsünk most el attól, hogy ezeknek a töltéseknek saját mágnességük is van. A két vezető akkor is elkezd gyorsulni egymás felé. Csupán a bennük mozgó töltések miatt.

[Privát Emil]

[Antares]

Azt értem, hogy az energia honnan van: hogy korábban létre kellett hozni azt a mágneses mezőt, illetve elrendezést, amiből indítva a mágnesek gyorsulni kezdenek, és ehhez munka kellett. Nem is ez számomra a kérdés, hanem hogy amikor már ki van alakítva a helyzet, el vannak rendezve a mágnesek, és elengedjük őket, akkor mi kezdi el végezni rajtuk a munkát.

De már annyit gondolkodtam rajta, hogy azt hiszem, végül rá is jöttem, úgyhogy most már a Rejtvények rovatba tenném, de már késő

Szóval ha van még javaslat, várok egy darabig, aztán leírom az én javaslatomat, ami vagy jó, vagy nem, majd kiderül

[dgy]

[Antares]

Ok, akkor kérem Lacit, tegye át a Rejtvényekbe

[Rigel]

[Antares]

Oké, ezt értem is, hogy az energia honnan származik, csak szeretném valahogy összehozni azzal, amit te is mondasz: hogy ponttöltésen a mágneses mező nem végezhet munkát. Hiszen minden ponttöltésekből áll, a mágnes atomjai is. És ha ezeken a ponttöltéseken a mező egyenként nem végezhet munkát, akkor az ember azt várná, hogy összességében az egész testen sem végez.

Vegyünk inkább egy másik példát:

1. eset: egy hosszú elektronnyaláb halad a légüres térben. Rákapcsolunk egy merőleges, homogén B mágneses mezőt. Az elektronok elkezdenek elkanyarodni, körpályára állni, de a sebességük, energiájuk nem nő, nincs munkavégzés.

2. eset: Haladjon ugyanez az "elektronnyaláb" egy hosszú rézvezetékben, magyarul folyjon a vezetékben áram. Kapcsoljuk rá ugyanazt a B mágneses mezőt. A rézvezeték elkezd önmagára merőleges irányban gyorsulni. Mozgási energiája folyamatosan nő, tehát van munkavégzés.

[Antares]

Akkor leírom az elméletemet.

Szóval a mágneses mező eltéríti a mozgó elektronokat (akár vákuumban haladnak, akár egy vezető belsejében), de rajtuk nem végez munkát. Viszont a vezetőben eltérülő elektronok vonzzák a körülöttük lévő pozitív töltéseket (atomtörzseket), amik ettől mozgásba jönnek, vagyis mozgásba jön az egész vezető is.

Így végül tényleg nem a mágneses mező végezi a munkát, hanem az elektromos mező.