Fekete lyuk

[api]

Nincs semmiféle párhuzam egy fekete lyuk és az Univerzum között. Aki akár csak elemi szinten ismeri az Einstein egyenlet ezen megoldásait, nem állít ilyen butaságot. Akkor se ha a népszerűsítő irodalom alsó bugyraiban előhozzák egyesek.

De még a fekete lyukba zuhanó tárgyak tágulására is tévesen következtetsz abból, hogy a radiális méreteik expandálnak. Ez az árapály torzulás, de ez itt se vezet térfogati tágulásra, mert a merőleges méretek még nagyobb mértékben zsugorodnak. Így elképzeléseddel ellentétben, a térfogatuk is zsugorodik. Te egyszerűen egybemosol két különféle deformációt, a Weyl tenzorral mérhető árapály torzulásokat, és a Ricci tenzorral mérhető térfogat-változtató torzulásokat. Érvelésed hajszálra ugyanolyan, mintha a Hold által a Földfelszínre gyakorolt árapálytorzulások egyik irányú nyúlásából (az árhullám hegyéből) arra akarnál következtetni, hogy a Hold gravitációs hatása tágítja a Földet.

A CMB és a Hawking sugárzásra vonatkozó párhuzamodra inkább nem térek ki.
Csak arra a téves alapállásra, miszerint az ilyen felvetéseket nekünk kellene cáfolni. Talán inkább a gazdájuknak kellene valahogy megalapozni őket. Kicsit komolyabban annál, mint hogy "a CMB az eseményhorizont közeléből jön". (A kozmológiai horizont egyébként nem eseményhorizont, már csak azért se, mert mindkét irányból átjárható. Amit ma azon belül látunk, annak túlnyomó többsége kívül volt rajta, például a CMB lecsatolódásakor. Másrészt jelenleg kívül eső tartományok is belül voltak, például az infláció kezdetén.)

[api]

Annál jobban nem tudom neked elmagyarázni, mint ahogy Laci elmagyarázta.
A zuhanó zuhan, ami lehetséges, a köteled pedig nem zuhan, hanem állnia kellene, ami nem lehetséges, és pláne semmi kapcsolata vagy ellentmondása nincs a zuhanóval. Úgyhogy nincs mit feloldani.

[Sanyilaci]

[István]

Rendben, én nem mondom, hogy nincs igazatok, Lacinak és Péternek. Csak próbáltam összevetni, hogy mit tapasztalhat egy helyi megfigyelő egy távolival ellentétben és ez hol ütközik. Arra még nem kaptam választ, hogy honnan számít a fekete lyuk annak, amit fekete lyuknak hívunk. Mert egy adott eseményhorizont nem ugyanaz egy közeli és távoli számára. Sőt a „közeli” és „távoli” itt megtévesztő definíció, ha csak az eseményhorizontról beszélünk. Gravitációban élünk, Föld, Hold, Nap, galaxis és így tovább, csak az erőssége változik, ha lehet arról egyáltalán beszélni. Mert ugyan mi a különbség egy zuhanó tárgy „erős” és „gyenge” gravitációban, ottani, helyi megfigyelésben? A G, gravitációs állandó ugyanaz. Az árapály erők. Viszont a spagettizálódás nem csak azt jelenti, hogy valami elvékonyodik, és úgy marad, hanem egy végtelen folyamat. A spagetti első vége vékonyabb a hátsónál és állandóan vékonyodik tovább, ha meg két spagetti van egymás mellett, akkor az egyikről nézve a másikat, ez a jelenség jelenthet távolodást is. De az is lehet, hogy az egész csak egy távoli perspektívából „létezik”. Nem tudom.
A két sugárzás összevetése, párhuzamosítása csak hirtelen ötlet, inkább ne firtassuk.

[api]

[István]

[api]

Nem tudsz elképzelni egy rögzített megfigyelőt?
Az eseményhorizonton kívül ennek semmi akadálya.

[Zsolt68]

Kérdésem lenne. Hogyan görbíti az anyag a teret?
A) Ott, ahol anyag van. Tehát ahol az anyag kitölti a teret.
B) Az anyagtól kicsit távolabb.

Azon tűnődök, hogy az atommag átmérője 5 nagyságrenddel kisebb az atom átmérőjénél. Térfogatban az nemdebár 15 nagyságrend.
Csak összehasonlításként:
Föld: 5,9736·10^24 kg
Nap: 1,9891·10^30 kg (332 950 Földnyi)

Tehát ha a Föld olyan sűrű lenne, mint az atommag, akkor FLY lenne belőle.
Amiből nemdebár az következik, hogy az atommag közelében a téridő görbülete számottevő.
Vagy tévednék?

[api]

[=^.^=]