Hírek - röviden

[api]

[api]

[G.Á]

[api]

Nem igazán értem ezt az "olvadt vas mag"-ra hivatkozó magyarázatot. Tudtommal az a vas mag az ottani nagy nyomáson szilárd kristályos állapotban van, annak ellenére, hogy a hőmérséklete sokkal magasabb, mint a vas olvadáspontja légköri nyomáson. Ez valami olyan lassú folyás, mint mondjuk a bitumen, vagy a kristályos kőzetek folyása? Amelyek gyors ütésre úgy törnek, akár az üveg, de évek vagy évmilliók alatt képlékenyen alakíthatók? És ez a lassú folyás elég a földmágnesség létrehozásához?

(Volt nekem egyszer egy nagy hordó bitumenem, ami 20C-on olyan szilánkosan törött, mint az obszidián, de pár év alatt eltűnt a hordóból. Pedig annak a fenekén csak egy pici helyen korrodált át a vaslemez. Nem találtam a bitument a hordó alatt se, mígnem felástam a földet, s ott volt 20-50 cm-el a felszín alatt.)

[G.Á]

A pillanatnyi ismereteink szerint a külső mag folyadék állapotban van, és viszonylag éles határ választja el a szilárd belső magtól.
A "vasmag" persze így is egyszerűsítés, valószínűsíthető hogy jelentős mennyiségű radioaktív izotópot tartalmaz. Ebben azonban nagyon erős vita zajlik a geofizikusok és geokémikusok között.
A termelődő hő, és újabban a neutrínók vizsgálata is ezt támasztja alá, míg a geokémikusoknak jó okuk van feltételezni, hogy radioaktív izotópok alig fordulnak elő a magban.

Igazából viszonylag keveset tudunk a mag külső és belső részének összetételéről, és számos lényeges kérdés nem tisztázott.
Érdekesség, de az előző század közepén az is felmerült, hogy a belső mag (a neutroncsillagokhoz hasonlóan) degenerált állapotban van. Ezt azóta kevesen osztják.

Ami a külső magot illeti, erről tudni véljük hogy folyékony és vezető. A kialakuló töltéseloszlások az anyagi áramlásokkal együtt áramot, az pedig mágneses mezőt kelt.
A földmágnesesség ú.n. dinamó modellje írja le azt, hogy az így kialakuló mágneses mező, a hidrodinamikai áramlás, és a hőmérsékleteloszlás hogyan hat egymásra. Egyszerű magyarázat előttem nem ismert, összefoglalásra jó a wikipédia cikke.

[api]

Úgy tűnik, hogy galaxisunk korongja az eddigi feltételezésekkel szemben egyáltalán nem sík, hanem S alakban jelentősen görbült, amit 1339 cefaida átlagosan 3% pontosságú távolságmérése alapján állít Csen Hsziao Tien csoportja. Richard de Grijs szerint hasonló görbületet mutat a galaxis csillagközi gázfelhői által alkotott nagy korong is. A Tejútrendszeren kívül eddig további tucatnyi spirálgalaxisnál találtak ilyen görbületet, amit a galaxisok nagy tömegű belső tartományának gyorsabb forgásával magyaráznak.

26478842_e798215d6b14b18231a6558e691a3e16_wm.jpg (174.88 KiB) Megtekintve 1845 alkalommal.

[api]

A működésük alapjául szolgáló excitonokról (egyfajta szilárdtestfizikai kvázirészecskék):

[api]

[=^.^=]

[api]

Itt a közlemény a szőlőplazmáról: