Fekete lyuk

[István]

[srudolf]

A végtelenben álló inerciális megfigyelő végtelen ideig állni látja a fly eseményhorizontján bezuhanó megfigyelőt.
Tehát az inerciális megfigyelő véleménye az, hogy a zuhanó megfigyelő örökké látni fogja a múltját, feltételezve, hogy a fly statikus és mindig ott marad ahol van.

Nade ez csak Schwarzschild féle fly téridejének koordinátázásának a furcsasága.
Térjünk át a Kruskral- Szekeres koordinátázással a következő gondolatkísérlettel:


A I. negyed a fly kivüli téridő, a II. negyed a fly eseményhorizontján belüli téridő és a piros hipebola a szingularitás (r=0).
A lila vonalak a fény útját jelölik, ezek egyenesek.
Az első negyedben, a fly egy :r: távolságra álló (vagyis a fly környezetében állandó gyorsulással "mozgó" ) űrhajó világvonalát jelöli, ami egy hiperbola.
A (t0,r) eseményben az űrhajoból kidobják az egyik hajóst, aki elkezd zuhanni a fly felé, radiálisan.
Az űrhajó elküld egy fénysugarat a (t1,0) eseményben, amit a zuhanó hajós meglát és visszaküld egy fénysugarat (ez az ábrán jobbra felfele egy 45 fokos lila vonal lenne), ami metszetni fogja a űrhajó világvonalát, amit az űrhajó meg is lát, hiszen a térben áll.
A űrhajó további fénysugarakat küld a hajós után, de a (t2,r) eseményekben küldöttet a hajós nem látja hiszen bezuhan a szingularitásba, azaz eddig tartott az ideje.


forrás:

[=^.^=]

[Zsolt68]

Berajzoltam a fénykúp középvonalát. Ez lenne a lokális inerciarendszer.
A fénykúp nem elhajlik, hanem elfordul.
fkp.pngNem a koordinátázáshoz képest kell nézni a sebességet.

[=^.^=]

Nincsen olyan hogy "a lokális inerciarendszer". Egy adott pontban minden lokális inerciarendszer fizikailag egyenértékű. Amiket berajzoltál, vonalakat nem lehet kimérni. (Na jó, ha valakinek odaadod a rajzodat, akkor meg tudja állapítani hogy éppen az a tengely-e az övé, ami a rajzodon van, de nincs fizikai realitása.)

[api]

[api]

Az eseményhorizonton természetesen nem jut át kifelé fénysugár.

[triasz]

Egyebkent van meg egy megoldäsa a fekete lyukban vegig c-vel halado fenynek .Stephen Hawking ugyan nem igy rajzolta le, de lehet hogy csak a monadivaloja szempontjäbol nem volt lenyeges ezt reszletezni. Szerintem ez lesz a korrekt megoldäs. Tehät ha pontosan az esemenyhorizonton van egy zseblämpa, es sugär iränyban kifele vilägit akkor annak a fenye nem fog a vegtelenbe tävozni es a szingularitäsba se fog eljutni, hanem ott fog körözni az esemenyhorizonton. Ez jelöli ki az esemenyhorizontot. Ha egy kicsivel lejebb hozzuk a lämpät akkor annak fenye mär nem erheti el az esemenyhorizontot. Abban az iränyban nem terjedhet semmi. Viszont azt gondololom hogy a "kicsivel lejebb"-el kicsivel nagyobb teridö görbület pärosul, ezert nem sugär iränyban a szingularitäs fele fog elindulni a feny, hanem kezdetben kisebb ivben indul mint a horizont, majd bespirälozodik a szingularitäsba. Ha meg közelebb megyünk a szingularitäshoz akkor meg meg negyob ivben ter el a horizontol a feny kezdeti pälyälya,majd kesöbb lehetnek olyan pälyäk is ahol a sugär iränyban kifele indulo feny gyakorlatilag sugär iränyba a szingularitäs fele halad. Biztosra veszem hogy nem jo irtam hogy közvetlen a horizont alatt mär olyan pälyäk vannak, ahol a kifele indulo feny sugär iränyban a szingularitäs fele megy.

[srudolf]

Ugynevezett null geodétikus mentén halad a fény a görbült téridőben.
információk erről pl. itt

[triasz]

Igy az is könnyen erthetö hogy ha egymäs utän ket ürhalyo bemegy egy fekete lyukba, akkor ha az elsö feklämpäja felvillan, a mäsodik ürhajo miert maga mögül lätja. A mäsodik ürhajo fele nem terjedhet a feny es semmi mäs se. Viszont spiräl pälyän haladva, a sugär iränyban befele halado ürhajo möge kerülhet a feklämpa fenye. Azt gondolom hogy a dolog szepseghibaja toväbra ia az, hogy ha nem terjedhet semmi az elsö ürhajotol a mäsodik fele, se feny, se semilyen hatäs, akkor mi tartanä össze az ürhajo es ürhajos reszecskeit a horizonton belül?