Egy laikus kérdés ami,foglalkoztat

[G.Á]

Nem szeretnék félreértéseket okozni, de sajnos nehéz erről érthetően és tisztességesen beszélni.
A legnagyobb probléma, hogy nagyon nem mindegy, hogy mit is nevezünk foton-nak.

Az egyik lehetőség, hogy úgymond fundamentális megközelítéssel definiáljuk a fotont, de ennek fizikai köze csak a szabad, vákuumbeli, kellően hosszú ideje kölcsönhatásban nem lévő fényhez van.
Ettől függetlenül számítási eszközként teljesen jól használható koncepció, csak a vizsgált rendszerekhez sok esetben nincs közvetlen köze.
A "fundamentális foton" úgy viselkedik, ahogyan Dgy is írta, a kölcsönhatásoktól függetlenül.

Az ismeretterjesztésben néhány kivétellel nehézkes azonban ezt a koncepciót használni.
Ha azt akarjuk, hogy a "foton"-nak köze legyen a valódi, fizikailag közvetlenül is észlelhető jelenségekhez, akkor olyan objektumokat vezetünk be, melyek "majdnem fundamentális fotonok", ámbátor a különbség jelentős lehet.
Az ilyen objektumokat hívhatjuk kvázirészecskéknek is, és valóban lehet hozzájuk tömeget rendelni.

Az egy külön művészet, hogy megfelelően definiáljuk a kvázirészecskét, a kérdéses rendszertől és jelenségtől függően segíthet hozzá a megértéshez, vagy a numerikus számítások kivitelezéséhez.

[=^.^=]

[G.Á]

Mindennek a részletes tisztázására most nincsen időm, a legegyszerűbb ha a fogalmakat, illetve azok tartalmát konkrét számolásokon keresztül építjük be a világképünkbe, és ha a Jaynes-Cummings-os topikban el jutunk odáig, akkor remélhetőleg világosabb lesz a kérdéskör egy része.

Ha bármilyen nemtriviális, fénnyel kapcsolatos kérdést teszel fel, akkor bizonyos esetekben nem (a fundamentális értelembeli) fotonokkal kapcsolatos a kérdés.
Ha a fundamentális nevezéktant preferálod, akkor a korábbi megjegyzésem természetesen érdektelen számodra.

Mindazonáltal használt kifejezés a közegbeli fény leírására a "fotontömeg", bár a definíciótól függően ez lehet valós (Minkowski-) vagy képzetes (Abraham-féle konvenció).

A szabad, vagy ha úgy tetszik ideális fényt alkotó fotonokhoz azonban a pillanatnyi ismereteink szerint nem rendelhető tömeg, de a kísérletek jellegéből fakadóan csak felső korlátot tudunk kimérni.

szerk: Érdemes megjegyezni, hogy ha szigorúan vesszük a definíciókat, a valóságban csak virtuális részecskék léteznek. Az egy másik kérdés, hogy igen rövid időn belül a "virtualitásuk", vagyis az energia-impulzus reláció sértése nagyon kicsinnyé válik, és adott esetben ekkor nevezhetjük a részecskét valódinak.

[=^.^=]

[dgy]

[dgy]

[=^.^=]

Talán lassan megér már egy külön témát a téma. Állítólag sokszor volt már, de saját témája, ahogy látom, még nincsen.

[=^.^=]

[api]

A katódsugárcsőben repülő elektron egy lehetséges és létező objektum, létezik rá elméleti modell, ami konzisztensen leírja, másrészt kísérletileg is kimutatható. A Bohr modellben keringő elektron egy lehetetlen dolog, kísérletileg soha nem sikerült kimutatni, és nem is volt rá konzisztens elmélet.
Így aztán fel se merül, hogy ezek ugyanazok a dolgok lennének.

[triasz]