Egy laikus kérdés ami,foglalkoztat

[G.Á]

Laikus szinten nagyon nehéz lenne annál többet elmagyarázni a módszerről, mint ami a feynman-féle QED-es ismeretterjesztő könyvben szerepel.
Rendszerint az alapozó kvantummechanika és statisztikus fizika könyvek sem nagyon foglalkoznak vele, behatóan csak ennél magasabb szinteken szerepel.

Mindenesetre egyszerű példán való szemléltetés található pl itt:
.

[KovPityu]

[kristof weaver]

Szeretnék egy másik kérdést feltenni.Ez a kérdés azért fogalmazódott meg bennem mert olvastam,hogy a kvantummechanikai interpretációk közül,mostanában egyre nagyobb százalékban a Everett sokvilág-interpretációját jelölik meg a kvantummechanikusok mint legvalószínűbb elméletet,melyben Hugh Everett azt állítja, hogy a kvantummechanika által megengedett lehetőségek mind együtt megjelennek egy multiverzumban, ami sok független, párhuzamosan létező univerzumból áll,míg a multiverzum determinisztikus, mi nem determinisztikus, valószínűségi viselkedést érzékelünk, mivel mi csak a mi általunk érzékelt univerzumot tudjuk megfigyelni.Tételezzük fel,hogy ez az interpretáció az igaz és tegyük fel elhatározzuk,hogy elvégezzük a Schrödinger macskája gondolatkísérletet,aminek a végeredménye az lesz mikor kinyitjuk a dobozt,hogy élő macska van bent.(A sokvilág-elmélet szerint minden kvantumvilág létezik és ezek útelágazáshoz hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz,tehát a "másik"világban a hidrogén-cianidos üveg összetört és a macska meghalt)
Einstein óta tudjuk,hogy az idő nem "múlik"((múlt nem múlt el a jövő meg már létezik)(mozgás révén teret idővé,időt térré lehet alakítani,ha jól értelmezem a Lorentz-transzformációt)).Elméleti példa:1 milliárd fényév távolságban 100 másik élő rendszer "áll"(mikor elhatározzuk,hogy megcsináljuk a kísérletet),akkor őnekik a jelen idősíkjában vagyunk mi is,ha ő közülük 50 felszáll 50 űrhajóra és távolodnak tőlünk,akkor őnekik a jelen idősíkjában a mi múltunk van,ha 50 másik felszáll 50 másik űrhajóra és közelednek felénk,akkor a mi jövőnk.Kvantum mérésnél mindkét elágazás megvalósul az interpretáció szerint.De ők akik 50-en közelednek felénk azok a mi általunk tapasztalt jövőt "látnák"(elméleti kérdés) azaz ami az élő vagy számunkra alternatív holt macska állapota lenne,vagy 50%-ban megoszlanának a vélemények(úgy mint nálunk)arról,hogy élő/holt-e?Akik 50-en távolodna a mi múltunkat látnák,azok közben"visszamenőlegesen" több kvantum "mérésnél"(aminek minden elágazása megvalósult "nálunk")"áthaladnának" és azok közül melyik alternatívát "látnák"ők?Itt is százalékos arányban mást mondanának?Csak azt,amit mi is a közös múltunknak feltételezzük,de az mitől lenne kitüntetettebb mint a többi?vagy akár olyan alternatív utat,ahol nem is hoztunk a kísérlettel kapcsolatos döntést?
Mert így akár a Fermi-paradoxonra is alkalmazható lenne,ha nekünk például a Földi élet megjelenése óta 10 a 87-ediken "elágazás"történt abból 10 a 85-ödikenben nem alakult ki intelligens élet vagy ha igen,kihalt és hasonló arányban alakultak"náluk" is az"elágazások",a téridőben még reálisan nem túl távolban kialakult intelligens faj(ok)nál,akkor annak drasztikusan csökkenti a valószínűségét,hogy a mi és az ő/ők "univerzuma/unk"pont keresztezze egymás és ne csak függetlenül párhuzamosan létezzenek,ráadásul"nálunk"az intelligenciára való finomhangoltságot is felerősítené azáltal,hogy a látszat szerint mindig a"válaszutak"az értelemnek kedveztek?Válaszokat előre is köszönöm.

[G.Á]

[api]

Sajnos én se értem a kérdésed. Próbáld valahogy világosabban megfogalmazni, hogy legalább a mondatok rendben legyenek, akkor talán el tudok jutni a kérdés fizikai tartalmához is.

[dgy]

Úgy érzem, én értem a kérdést. Arról szól, hogy ha Everett szerint valóban "kettészakad" a világ egy kvantummérés során, ez a "szakadás" térben és időben mikor és hol történik meg, és a hatás hogyan terjed tova a mérés helyéről. No és mit szól ehhez a relativitáselmélet.

A kérdés teljesen jogos.

A válasz az, hogy az Everett-modell eleve nemrelativisztikus. A "szakadás" egy adott pillanatban, az egész világra szólóan megtörténik. Ezzel a relativitáselmélet nyilván nem érthet egyet, de őt senki nem kérdezi.

Olyan ez, mint bizonyos interaktív színházi előadások. A cselekményt egy adott pillanatban megállítják, és megszavaztatják a közönséget, mit tegyen most a főszereplő. Aztán a szavazás eredménye szerint megy tovább a cselekmény, beleértve azon szereplők tetteit is, akik az adott pillanatban nem is voltak a színen - az ő jövőjük is megváltozik a szavazás pillanatában. (Nyilván van két-három előre elkészített és betanult cselekményverzió.)

Valahogy így kellene elképzelni az Everett-féle elágazásokat is. Ezek nem a téridő egy pontjában lezajló események, amelyek hatása a fénykúp mentén terjed tova, hanem az egész téridő kicserélése az egyik vagy másik módon folytatódóra. Ez a modell előnye (nem kell pepecselni a részletekkel), de egyben hátránya is - nem lehet beilleszteni a relativitáselmélet keretei közé.

Ebben a tulajdonságában hasonlít a távolba szakadt részecskék összefonódására. De míg az utóbbi esetben kínnal-keservvel mégiscsak ki tudjuk dumálni, hogy igazából nem is történt fénynél gyorsabb információátadás és kauzalitássértés, az Everett-modellnél ez nem lehetséges.

dgy

[api]

Miközben létezik relativisztikus kvantumfizika, tehát legalább a specrellel összeegyeztethető, az Everett sok-világ interpretáció meg nem? Ezek szerint ez nem is érvényes interpretációja a kvantumelméletnek? Pedig egy fizikusok között végzett felmérés szerint ma ez a legnépszerűbb.

[G.Á]

Én úgy tudtam hogy az Everett-féle értelmezést bizonyos megfontolásokkal együtt össze lehet egyeztetni a speciális relativitáselmélettel, de ennek a részleteit nem ismerem.
Az viszont nagyobb probléma, (és talán egy időben ezért vált felkapottá) hogy az ilyen típusú megfontolásokkal valamit mondana ekkor a téridőről, annak a fejlődési dinamikájáról: azt hogy egzaktul lineáris.

[=^.^=]

Azt, hogy milyen messze látunk el távcsővel, jelenleg az korlátozza le, hogy az ősrobbanás 14 milliárd éve volt? Azaz jelenleg az ősrobbanás a legmesszebbi/korábbi ameddig ellátunk, és ellátunk addig?

Az a tény, hogy nem látunk messzebb, az ”bizonyítja” azt, hogy az ősrobbanásban keletkezett (valamilyen értelemben) az univerzum?
Olyasmire gondolok, hogy ha az ősrobbanás nem lenne nagyon speciális, akkor látnunk kéne azt is, hogy mi történt előtte, az ősrobbanás maga nem lenne egy korlát, aminél nem láthatunk messzebb.

[rasta27]